Szervezeti változás mellett adóalap-kedvezmény

Kérdés: Egy 1989-től megszakítás nélkül egyéni vállalkozó 2001 augusztusában egyéni céggé, majd 2002. szeptember 5-én egyszemélyes kft.-vé alakult. Jogosult-e a kft. 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményére, tekintettel arra, hogy a Tao-tv. szerint egész évben kell a kedvezmény érvényesítéséhez a tagoknak magánszemélynek lenni?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. §-ának (11) bekezdése nem azt írja elő, hogy valamennyi tagnak egész évben magánszemélynek kell lenni, hanem azt, hogy a kedvezmény abban az adóévben alkalmazható, amely adóév egészében, üzletrész-tulajdonosa az adózón kívül kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja a törzsbetét megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét (az 1 millió forintot), a magánszemély jövedelmének minősül [Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése], ami után az adó mértéke 20 százalék. Fontos az a kitétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Egyéni vállalkozó öröksége

Kérdés: Egyéni vállalkozó halála után özvegye tovább folytatja tevékenységét. A használt ingatlan felét (ipartelep) viszont gyermekei öröklik. Elszámolhat-e továbbra is a teljes érték után értékcsökkenést a vállalkozás? Ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul, akkor mekkora hányad vihető be a kft.-be? Felújítás esetén felerészben saját, felerészben idegen ingatlanon végzett beruházásként kell-e aktiválni? A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményt vissza kell-e fizetni? Mi a helyzet az egyéni vállalkozás többi vagyonával?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozói osztalékalap adójának megállapításánál a vállalkozói tevékenység folytatását megelőzően elszámolt, az elhunyt magánszemély jövedelmének számító vállalkozói kivétet is figyelembe kell venni.Ebben az esetben az elhunyt vállalkozónak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Támogatói adomány

Kérdés: Kft.-nk egy egyszemélyes kft., a magánszemély tulajdonos önkéntes nyugdíjpénztár tagja. A tb-szabályok alapján biztosított. Ügyvezető igazgatóként dolgozik, de munkajogilag nem munkavállaló. A kérdésem, hogy az egyszemélyes kft. magánszemély tulajdonosa részesülhet-e a kft. által önkéntes nyugdíjpénztárnak adott támogatói adományból, amelyet a kft.-nél dolgozó, a nyugdíjkorhatárt 10 vagy kevesebb éven belül elérő pénztártagokat támogatja, és ő maga is 10 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek minősül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány.Az Öpt. szerint a pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőleg sorsát mindig a kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapítása során kell vizsgálni. Ekkor a magánszemélyt megillető, ténylegesen megállapított osztalék adóját (a 20 és 35 százalékot) a kifizetőnek meg kell határoznia, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Adójóváírás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Táppénz esetében érvényesíthető-e a 9000 Ft adójóváírás egyéni vállalkozónál és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében, ha nem bérrel, hanem tagi kivéttel kap jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...tagjának a társadalombiztosítás keretében táppénzt folyósítanak, akkor az után érvényesíthető az adójóváírás, kivéve, ha a magánszemély kifejezetten kéri annak mellőzését.Táppénz kifizetése esetén az adójóváírást a jogosultsági hónapokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Olvasónk a Számviteli Levelek 59. számában megjelent 1236. válaszunk kiegészítését kérte, elsősorban azzal az esettel összefüggően, ha a vevő a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, továbbá amiatt, hogy 2003 végéig szja-mentes az a vagyoni érték, amelynek megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában megszerzett vagyoni érték.
Részlet a válaszából: […] ...az 1236. kérdésre adott válasz adózási következményeinek egy részét csak 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A lakásnak a társaság magánszemély tagja részére a piaci ár alatt történő értékesítése természetbeni juttatásnak minősül, de az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben az üzletrészek) közgyűlés által elfogadott értékét. [A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (az adott esetben a magánszemélyek) a hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éven át helytállni tartoznak. Gt. 12. § (4) bekezdése.]A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Lakásépítéshez kölcsön nyújtása

Kérdés: Betéti társaságunknál felhalmozódott annyi tőke, hogy a tulajdonos nyugodtan kaphatna kölcsönt lakásépítéshez. Ennek adómentes mértéke a tárgyév elején meglévő jegybanki alapkamat mértéke? Lehetséges-e adómentesen ez alá a kamatszint alá menni? Miként kell az így nyújtott kölcsönt, illetve a kamatkülönbözetet nyilvántartani és elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosnak nyújtott hitel (kölcsön) kamatának a jegybanki alapkamat mértékéhez viszonyított különbözete (kamatkülönbözet) a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan, az adóév végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Magánszemélynél bérbeadás áfája

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 68. számában lévő 1424. kérdéshez, ha az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő üzlethelyiséget az egyéni vállalkozó magánszemélyként adja bérbe, a bérleti díj számlázása során fel kell-e az áfát számítani? És ha igen, az áfa befizetése a vállalkozói adószámon történik-e?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmei után a szja tekintetében eltérő módon – vállalkozási tevékenysége után egyéni vállalkozóként, bérbeadása után magánszemélyként – adózik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az áfa szempontjából is eltérő megítélés alá esik. Az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
1
180
181
182
209