Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...– a személyi jellegű egyéb kifizetések között – kell elszámolni (T 559 – K 261) akkor, ha az átadás természetes személy (magánszemély) részére történik.Véleményünk szerint, a kérdésben leírtak mellett, a szóróajándék nem minősül az Szja-tv. 69...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe adó magánszemély piaci értéken megvásárolja, vagy térítés nélkül átveszi, vagy nem tart rá igényt, és kéri az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Üdülési csekk adható-e személyenként?

Kérdés: A cég dolgozója és családtagjai részére (feleség, 3 gyermek) üdülési csekket szeretnénk adni, személyenként 20 ezer forint értékben. Ez alapján az igénybe vehető kedvezmény alatt személyenként értendő a 20 ezer forint? Vagy csak a dolgozónak adott 20 ezer forintra vonatkozik az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) ellenértékéből adott engedmény az üdülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A közös tulajdonú ingatlan bérbeadása

Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély a tulajdoni hányadának megfelelő részt adhatja bérbe egyéni vállalkozó házastársának. Az Szja-tv. alapján az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Totálkáros személygépkocsi: egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó (tárgyi adómentes) házigyermekorvos májusban személygépkocsit vásárolt. Cégautóadót fizet. A tárgyévben értékcsökkenést számolt el. A következő év januárjában a személygépkocsi totálkáros lett. A biztosító kártérítést fizetett. A roncsot egy magánszemély vásárolta meg. A roncs bevétele a vállalkozás bevételét képezi-e?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó házigyermekorvos a személygépkocsi biztosítási díját költségként érvényesítette, úgy a kapott kártérítés a vállalkozás bevétele. Annak ellenére, hogy fizeti a cégautóadót, a személygépkocsi nem minősül kizárólag üzemi célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként elszámolt összeg", "ha belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot), vagy magánszemély engedte el" az adózó kötelezettségét.Amennyiben az osztalékot belföldi adózó, illetve magánszemély engedi el, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

A munkaruha-juttatás közterhei

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. A munkaruházati termék akkor adómentes, ha megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában előírtaknak. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Tagi kölcsön

Kérdés: Meghatározó többséggel rendelkező magánszemély tulajdonos adhat-e tagi kölcsönt vállalkozásának kamat nélkül? Ha nem adhat, de mégis ad, hogyan kell azt elszámolni? Van-e szja-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...átmeneti pénzügyi nehézségei áthidalásának egyik eszköze lehet a tulajdonos(ok) által nyújtott tagi kölcsön. A tagi kölcsönt a magánszemély adózott jövedelméből tudja nyújtani, így a kölcsönnyújtás után őt ismételten személyi jövedelemadó-kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

A természetbeni juttatások terheinek számítása

Kérdés: A természetbeni juttatások terhei: 44 százalék szja, 29 százalék tb, 3 százalék munkaadói járulék. Hogyan helyes ezek összegét kiszámítani, ha a természetbeni juttatás számlázott, áfával növelt összege 100 ezer forint?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatás egésze az Szja-tv. 69. §-ának (4) bekezdése szerint a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem, és ezen jövedelem után – a (6) bekezdés szerint – az adó 44 százalék. A Tbj-tv. 4. §-ának h) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeemelést nem lehet osztaléknak minősíteni, a részesedés növekedését nem lehet a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben elszámolni.Magánszemély tulajdonosnál az eredménytartalék terhére végrehajtott tőkeemelés az Szja-tv. 66. §-a szerint meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
1
…
196
197
198
…
214