Találati lista:
301. cikk / 361 Költségtérítések sportszerződés alapján
Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?
302. cikk / 361 Evás egyéni vállalkozó tevékenysége
Kérdés: Evás egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységet vállalkozói szerződéssel (számlásan) és megbízási jogviszonyban is folytatja. Ebben az esetben a megbízási jogviszonyban kapott díjazása evás bevételnek minősül-e, vagy önálló tevékenységként (90% jövedelem?) adózhat? Egyáltalán végezhető-e különféle jogviszonyokban ugyanaz a vállalkozói igazolványban is megjelölt tevékenység? Ha a válasz nemleges, kérem, részletezzék a jogkövetkezményeket is.
303. cikk / 361 Magyarországon végzett bérmunka közvetlenül a német beszállító alkatrészeiből
Kérdés: A Magyarországon bérmunkát megrendelő német adóalany ugyancsak német beszállítójától közvetlenül Magyarországra leszállított alkatrészek összeszerelésére ad megbízást a magyar kft.-nek azzal, hogy vevőként az igényeinek megfelelő lehívásos rendszert kíván működtetni (csak annyi alkatrészt akar megvásárolni német beszállítójától, amennyi a folyamatban lévő bérmunkához szükséges). Hogyan alakul ez esetben az áfafizetési kötelezettség?
304. cikk / 361 Garanciális javítások költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?
305. cikk / 361 Újságértékesítés elszámolása
Kérdés: Az újságkiadó cég az értékesítést bizományosi konstrukcióban végzi, eladja a bizományosnak, aki továbbértékesíti a lapokat. A számlázás a bizományos által készített elszámolási összesítő alapján történik, ami tartalmazza az eladott lapok értékét, a bizományosi díjat és a korábban előlegként fizetett összegeket. A lapkiadó által kiállított számla tételei: a lapeladás értéke-bizományosidíj-előleg = összesen. Helyesen járunk-e el, ha a bizományosi díjat az árbevételt csökkentő tételként számoljuk el? Ha nem, akkor a bizományosi díjat – számla nélkül – költségként számoljuk el?
306. cikk / 361 Mérlegképes könyvelő helyett könyvvizsgálat
Kérdés: Az értékhatár miatt nem kötelező a könyvvizsgálat. A könyvviteli munkáért, a beszámoló készítéséért felelős személy nem regisztrált mérlegképes könyvelő, de megbízás alapján folyamatos a könyvvizsgálat. Ezzel a megoldással biztosítva van-e a számviteli szabályok, az Szt. 151. §-ának helyes alkalmazása?
307. cikk / 361 ISO-rendszer kiépítése pályázati támogatással
Kérdés: Vállalkozásunk az ISO 9001/2001 szabvány rendszerének kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázat elkészítésével külső céget bízott meg, amely cég a rendszer kiépítését is vállalja. A pályázaton nyert összeget csak a rendszer kiépítésének végén, a tanúsítvány meglétét követően kapjuk meg. Az ISO-rendszer kiépítésének szerződés szerinti összegét a kiépítés szakaszainak megfelelően részletekben számlázzák. Az ISO-rendszer kiépítésének költségeit számviteli politikánk szerint aktiválni fogjuk. A pályázatírás költsége része lehet-e az aktiválandó értéknek? A kiépítés költségeit – áfa nélkül – a beruházási számlára könyveljük, majd 2005-ben aktiváljuk alapítás-átszervezési költségként a teljes összeget. A pályázaton nyert támogatás összegével milyen könyvelési feladatok adódnak 2004-ben, illetve 2005-ben?
308. cikk / 361 Vállalkozási szerződésekhez kapcsolódó tételek elszámolása
Kérdés: Szabályosan jár-e el a kft., ha megbízási és vállalkozási szerződéses jogviszony keretében megbízottai részére, a megbízási és vállalkozási szerződésekben előre rögzített módon, a szerződéses feladatok teljesítése során felmerült vidéki utazások költségeit a kft. nevére kiállított számla alapján kifizeti, és ezután az anyagköltségek között elszámolja? (Útnyilvántartást is kérünk!) Jobb megoldás lenne, ha a megbízási és vállalkozási szerződés alapján kiállított számlába foglalnák bele megbízottaink ezeket a költségeket?
309. cikk / 361 Dotációnál átlagos statisztikai létszám
Kérdés: A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 27/A. §-ának (1) bekezdése alapján az ott megjelölt gazdálkodó szervezetet a 28. §-ban meghatározott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a 27/A. § (2) bekezdése szerinti kötelező 5% feletti foglalkoztatási szintje esetén dotáció illeti meg. A 27/A. § (7) bekezdése alapján az átlagos statisztikai állományi létszám számításakor korrigáltan kell számba venni a rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő dolgozók létszámát, a részmunkaidőseket a részmunkaidejüknek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányban. Ezen korrekciót csak a vállalkozás teljes foglalkoztatotti statisztikai létszáma számításakor kell alkalmazni, vagy a megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma számításakor is?
310. cikk / 361 Eseti megbízás adó- és járulékvonzata
Kérdés: Társasüdülő, adószám nincs, bevétel csak a tulajdonosok által fizetett közös költség. Megbízási szerződés kötése valamilyen munka elvégzésére (pl. bokornyírás), ha a minimálbér 30 százalékát nem haladja meg a megbízás, milyen tb- és adóvonzata van? A társasüdülőnek kell-e szja-előleget levonni, adószámot kérni stb? Korlátozott-e egy éven belül a megbízásos szerződés kötése a minimálbér 30 százaléka alatt? Pl. lehet egy évben ugyanazzal a személlyel több alkalommal kötni?
