Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...el kell számolni. A Ptk. 3:150. §-ának (2) bekezdése alapján az elszámolás során meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Evás kft. jegyzett-tőke-emelése

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft.-re is vonatkozik a Ptk. azon előírása, amely szerint 2017. március 15-ig kötelező a kft. törzstőkéjét a Ptk. szerinti minimumra felemelni. A kft. ennek úgy kívánt eleget tenni, hogy az 500 E Ft összegű törzstőkét a jegyzett tőkén felüli tőkéből (evás időszak előtti szabad eredménytartaléka 3200 E Ft) emelték meg 2500 E Ft-tal. A módosított társasági szerződés szerinti tőkeemelést azonban a cégbíróság csak feltételekkel jegyezte be, mely szerint az ilyen módon történő tőkeemelés az evaalanyiság elvesztésével jár. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja alapján a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával. Itt a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelése nem szerepel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Egyéni vállalkozó leltárkészlete

Kérdés: A leltárkészlet módosítja-e az egyéni vállalkozó egyéni bevallását?
Részlet a válaszából: […] ...leltárkészlet csak az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésekor módosítja az egyéni vállalkozó bevallását. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésekor a korábban költségként elszámolt, és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Személyes közreműködés jogviszonya bt.-nél

Kérdés: Betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok. A beltag ügyvezető, és mellette személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el nulla forintért. A kültag munkavégzésre nem kötelezett. Az ügyvezető:
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?
Részlet a válaszából: […] ...(itt semmiféle minimum-járulékalap nem érvényesül). (Ezt a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...bevallania, befizetnie, csökkentve a magánszemély részére kifizetendő összeget (T 381, 384 – K 462, 463-10).A tagsági jogviszony megszűnésekor a taggal való elszámolás törvényi hátterét a Ptk. 3:361. §-a tartalmazza. Ezen törvényi előírás ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Nincs kinevezett képviselő (ügyvezető)

Kérdés: Társaságunk egyik tagja egy bt., ahol 8 éve, a képviselő mandátumának lejárata óta nincs kinevezett képviselő (ügyintéző). Adószámukat 5 éve törölték. A bt. a Cégjegyzékben szerepel. Ki gyakorolja ebben a bt.-ben a képviseletet, konkrétan a cégünk taggyűlésén? Adószám nélküli cégnek fizethetünk-e – mint társaságunk tagjának – osztalékot a cégjegyzékben szereplő bankszámlaszámra?
Részlet a válaszából: […] ...Vagy jogutód nélkül megszűnik (vagy már meg is szűnt) a bt.? Akkor a kérdező társaságnak el kell számolnia a bt.-vel, mivel a bt. megszűnése esetén a részesedése is megszűnik (ha még nem adta el másnak). A bt.-vel való elszámoláshoz a jegyzett tőkét a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Külföldön bérelt személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A 216. számban a 4495. kérdésre adott válasz a következőket tartalmazza: "Egy adott hónapon belül kezdődő és megszűnő személygépkocsi-bérlet esetén az adófizetési kötelezettség a tárgyhónapban megszűnik, de csak a következő hónapban keletkezik, így nem értelmezhető az adófizetési kötelezettség." A NAV kérésünkre ennek az ellenkezőjét erősítette meg: "Abban az esetben pedig, ha a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi bérlése adott hónapon belül csak pár (vagy akár csak egy) napot érint, vagyis a személygépkocsi után egyetlen hónapon belül pár napra (vagy akár csak egyetlen napra) számolnak el költséget – tekintettel arra, hogy az adókötelezettség keletkezését nem előzheti meg az adókötelezettség megszűnésének időpontja –, az adókötelezettség az elszámolás hónapját követő teljes hónapra fennáll." Kérjük álláspontjukat, s amennyiben az adóhatóság által leírtakkal egyetértenek, helyesbítsék a hivatkozott választ.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben közzétett NAV-válasz szerint ha az egyetlen hónapon belül pár napra (vagy akár egyetlen napra) a személygépkocsi után költséget számolnak el, akkor az adófizetési kötelezettség az 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/C. §-ának (5) bekezdésében foglaltaktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal

Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonhányadot, és ennek a kiadási módját. Az elszámolás során a megváló tag járandóságát a tagnak a jogelőd jogutód nélküli megszűnése esetén járó vagyon mértékében kell meghatározni. Ha a tag járandóságát a létesítő okirat rendelkezése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás során alapvető követelmény az, hogy a hitelezők igényei kielégítésre kerüljenek. Hitelezői igénynek minősül a tagok (tulajdonosok) tagi kölcsön miatti követelése is. Ezt nem feltétlenül kell a végelszámolás előtt rendezni, de a tagi kölcsön miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor mi a sorsa a pótbefizetés összegének, amelyet lekötött tartalékként tartunk nyilván? A pótbefizetés, amennyiben a vállalkozás felosztható vagyonnal nem rendelkezik, nem elengedett követelés a tulajdonosok részéről, mert az a saját tőke részévé vált? A végelszámolást lezáró beszámolóban össze kell vezetni a negatív eredménytartalékot a lekötött tartalék pótbefizetés miatti összegével?
Részlet a válaszából: […] ...időszaka alatt, akkor a Ptk. 3:207. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. E szerint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
1
15
16
17
52