Kirándulás formájában nyújtott juttatás

Kérdés: Társaságunk minden évben egy alkalommal 1-2 napos autóbusz-kirándulást szervez munkavállalói részére. A költségeket – utazás, szállás, belépőjegy, koncertjegy, borkóstoló, étkezés – a cég viseli. Milyen adóteher terheli?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot és 3 százalék munkaadói járulékot kell a társaságnak fizetnie. A természetbeni juttatásban a társasággal munkaviszonyban lévők részesültek, így az elszámolt költség a társaságiadó-alap meghatározása során a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Továbbképzés: étkezési költség

Kérdés: A dolgozók továbbképzési költségének 50 százalékát a cég fizette. Az oktatásszervezőtől kapott igazoláson szerepel a bentlakásos programon közvetített szolgáltatásként nyújtott étkezés, üdítő, kávé ellenértéke. Ezt az igazolást az adóalap megállapításához adta ki a szervező. Mi a teendője cégünknek és a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót és biztosított esetében a társadalombiztosítási járulékot, más esetben az egészségügyi hozzájárulást,valamint a munkaviszonyra tekintettel adott juttatás esetében a munkaadói járulékot. A természetbeni juttatás és a felsorolt közterhek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

Juttatások az új szövetkezeti törvény alapján

Kérdés: Az új típusú szövetkezetek kulturális, oktatási, szociális feladatainak megvalósításával kapcsolatos kifizetések adózásáról – ha lehetséges – részletesebb információt kérünk.
Részlet a válaszából: […] ...– ajándék. A Tao-tv. pedig akkor tekinti a természetbeni juttatást a vállalkozás érdekében elismert költségnek, ha a szövetkezet a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek, illetve vezető tisztségviselőjének, tevékenységében személyesen közreműködő tagjának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése].A saját gépkocsi hivatalos célra történő használata, illetve a munkába járás címen adott költségtérítést az Szja-tv. a munkaviszonyban lévő magánszemély jövedelmének megállapítása tekintetében szabályozza. E szerint a nem önálló tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Áfa-alanyi mentes határ átlépése

Kérdés: Legalább 36 órás munkaviszonyban lévő, alanyi áfamentes nem átalányadózó egyéni vállalkozó árbevétele év közben meghaladja a kétmillió forintot. Mi a konkrét teendője?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem tűnik ki, hogy az egyéni vállalkozó milyen tevékenysége(ke)t folytat: az Áfa-tv. alkalmazása szempontjából adóköteleset és/vagy adómenteset. Ez azért lényeges, mert a 2 millió forintos alanyi adómentességi értékhatárba – az Áfa-tv. 49. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Térítés nélküli lakáshasználat alkalmazottnak

Kérdés: A patikaépület egy részében kialakított szolgálati lakást a gyógyszertárat üzemeltető bt. térítés nélkül bocsátja az alkalmazott rendelkezésére. Milyen adóvonzatok vannak? Elszámolható-e a közüzemi számla a bt. költségei között?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a kifizető (a bt.) tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...ha magánszemélynek történő, áron aluli értékesítés miatt természetbeni juttatás történik, kivéve ha a magánszemély a bt.-vel munkaviszonyban áll, illetve a bt. vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:      

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...valószínűsíthetően a munkáltató helytelenül tekintette a 440 Ft/nap összeget természetbeni juttatásnak, az valójában a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme, amely adóköteles, abból adóelőleget kell vonni. Az előbbiekből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem

Kérdés: A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?
Részlet a válaszából: […] ...elrendelt, külföldön történő munkavégzés. A 3. § 14. pontja pedig definiálja, hogy munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. Ha tehát a külföldi tartózkodásra (munkavégzésre) munkaviszony mellett kerül sor, külszolgálatról beszélünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
1
46
47
48
49