Vagyonadó – nagy értékű vagyontárgyak adózása

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől ingatlanok utáni vagyonadót fizetnie a következő magánszemélyeknek? 1. "Z" magánszemély 35 millió forint forgalmi értékű ingatlanban 50%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik (az ingatlanon egy családtagjának holtig tartó haszonélvezeti joga van), és tényleges lakóhelyéül nem szolgál az ingatlan? 2. "X" magánszemély (75 éves nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan holtig tartó haszonélvezője (itt van az állandó lakcíme), de életvitelszerűen valójában – a 100%-os tulajdonában lévő – 10 millió forint forgalmi értékű üdülője szolgál lakóhelyéül? 3. "Y" magánszemély (65 éves, aktív dolgozó nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan 100%-os tulajdonosa (melyben életvitelszerűen nem lakik, annak ellenére, hogy az az állandó lakcíme), valójában egy 25 millió forint forgalmi értékű – 100%-os tulajdonában lévő – üdülőből (2009-ben) családi házzá átminősített ingatlanban lakik? 4. "W" magánszemély egy kft. 100%-os egyszemélyes tulajdonosa. A kft. 90%-os tulajdonában van egy 30 millió forint forgalmi értékű és 50%-os tulajdonában van egy másik 50 millió forint forgalmi értékű ingatlan?
Részlet a válaszából: […] Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló2009. évi LXXXVII. törvény (Nért.) II. fejezete tartalmazza a lakóingatlanokadóját. A 4. § szerint adóköteles a lakóingatlan (a lakásnak, üdülőnek minősülőépület, épületrész az ahhoz tartozó telekkel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.
Kapcsolódó címke:

Evaalanyiság megszűnése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. év végén olyan – a 25 millió forintos értékhatárt meghaladó – bevételt számláz ki, amely már a következő évre vonatkozik. Ezt az összeget elhatárolt bevételként könyveljük, de az értékhatár meghaladása miatt a számla kiállítása előtti nappal megszűnik a cég evaalanyisága?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, miért bocsátják ki a számlát, haaz már a következő évre vonatkozik. Tételezzük fel, hogy a passzív időbelielhatárolást azért alkalmazták, mert a kiszámlázott összeg valóban a mérlegfordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjpénztári tag járandósága

Kérdés: Az Szja-tv. nem ad egyértelmű eligazítást az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések helyes adókötelezettségének megállapítására az alábbi körülmények fennállása esetén: Ha a tag adókötelesen (szja, eho) veszi fel önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, és a számlán jóváírt eddigi hozam a tőkét is csökkenti, mi tekinthető a fizetendő adó alapjának: a tagnak ténylegesen kifizetett tőke, vagy a befizetések összegeként képződő nyilvántartott tőke? Az elmúlt 10 év hozameredményei és a jelenlegi negatív hozamok mellett előfordulhat: – ha a tag nem régóta takarékoskodik, de már – akár adózottan is – ki szeretné venni a megtakarítást (pl. nyugdíjas 3 éven belül kér kifizetést); – vagy ha a 10 év lejártát követően már felvette a hozamot (pl. 2007 nyarán), most viszont a teljes megtakarítására szüksége lenne, ezért megszünteti a tagságát, ekkor kisebb a kifizethető tőkerész, mint ami a befizetések révén nyilván van tartva. A kérdés olyan formában is felvetődik, hogy különböző módon kell-e eljárni a tőkekifizetések utáni adókiszámításnál ott, ahol a tőke alapját munkáltatók általi befizetések, vagy ott, ahol egyéni befizetések adják, tekintve, hogy az egyéni befizetések után a tag egyszer már adókedvezményt vett igénybe, amit a hosszú távú, nyugdíjkorhatár elérésével felhasználandó megtakarítás gyűjtésének ösztönzésére kapott.
Részlet a válaszából: […] Az adózásiszabályok szempontjából egységesen kell eljárni ott, ahol a tőke alapjátmunkáltatók általi befizetések, és ott is, ahol egyéni befizetések adják. Ha azönkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelezővárakozási idő leteltét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése

Kérdés: A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbbel kezdjük. Az Art. 47. §-ának (3)bekezdése szerint az Art. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott iratokat azadózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jogelévüléséig, a halasztott adó esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az építményadót nem lehettovábbszámlázni.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ának (1)bekezdése alapján az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év elsőnapján az építmény tulajdonosa. Ingatlannak nyílt végű pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Előtársasági időszak éves adóbevallásai

Kérdés: Kell-e társaságiadó- és helyiiparűzésiadó-bevallást benyújtani az előtársasági időszakról abban az esetben, ha a társaság az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján nem készít beszámolót az alapító okirat ellenjegyzésétől a cégbejegyzésig terjedő időszakról?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem kell a társaságiadó- és ahelyiiparűzésiadó-bevallást benyújtani, mivel nem készül az ezen bevallásokalapját képező, a számviteli törvény szerinti beszámoló. A számviteli beszámolót az előtársasági időszakról csakakkor nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:

Társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után aTbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosításijárulékot fizet. A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részérea személyes közreműködésre tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címke:

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapítmeg. A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyiszolgáltatások közé. Ebből az következik, hogy a bt. tagja a vállalkozásátmeneti pénzügyi nehézségei áthidalására a bt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.
Kapcsolódó címke:

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a fentiekben az eredeti kérdésnekcsak a lényegét idéztük, a kérdés részleteire a válaszban visszatérünk.A válasz csak azokra a társasházakra vonatkozik, amelytársasházak tulajdonosai kizárólag jogi személyiséggel rendelkező belfölditársaságok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Egy több mint tízéves múlttal rendelkező társaság társaságiadó-alapja 2003. évtől folyamatosan negatív. Elhatárolás iránti kérelmet csak a 2007. évi negatív adóalapra nyújtott be. A kérdés, hogy 2008. év folyamán termelődő pozitív adóalapból csak a 2007. évi negatív adóalap vonható le?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. hatályos előírása szerint az adóalapból azelhatárolt veszteség vonható le. Elhatárolt veszteség a negatív adóalap,amelyet az adózó saját döntés alapján határolhat el, ha az az adózóadókötelezettsége keletkezése évében és azt követő három adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címke:
1
13
14
15
21