2555 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: 2007-ben eladtuk egyik telephelyünket. A birtokbaadás 2007. február 28-án volt. A teljes összegről állítottuk ki a számlát. A tulajdonbaadás az utolsó részlet kifizetésekor, 2007. június 30-án lesz. Március hónapban – a szerződésnek megfelelően – egyes épületeket elbontottunk, talajméréseket és tereprendezéseket végeztünk. Mikor kerül kivezetésre nyilvántartásunkból az ingatlan? Meddig számolunk el értékcsökkenést? A pótmunkálatok költségként kerülnek elszámolásra?

Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?

Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységgel foglalkozik. Vevője nem fogadta be a számláját, mert neki sem fizettek. A vitatkozás alatt beindult a felszámolás. 2006-ban befejezetlen maradt a ki nem számlázott szolgáltatás. Hogyan kerülhet majd ki a nyilvántartásból az elvégzett munka, esetleg per nélkül? Mi az adóvonzata?

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság a vizitdíjról a bizonylatokat számítógépes programmal állítja elő. A számítógépes program a nyugtákról, illetve a számlákról napi összesítőket készít, amely összesítve tartalmazza az adott napon vizitdíjból befolyt összeget. A számviteli nyilvántartásban hogyan kell rögzíteni ezeket a bizonylatokat? Egy összegben rögzíthetjük a vizitdíjbevételt? Van-e különbség, hogy a készpénzben megfizetett vizitdíjról nyugtát vagy számlát állít ki a szolgáltató? A számlákat is és a nyugtákat is lehet a napi összesítő alapján egy összegben könyvelni (egy db pénztárbizonylat kiállításával)?

Kérdés: A 3029. kérdéshez kapcsolódóan szeretném megtudni, azoknak a bolti kiskereskedőknek, akik pénztárgépet üzemeltetnek, tehát a napi bevételeiket itt tartják nyilván, viszont folyamatosan érkeznek a szállítói számlák (havonta akár 200 felett is), hogyan lehet a pénzkezelésre vonatkozó követelményeknek megfelelni? Szerencsétlenek napközben értékesítsenek, vagy könyveljenek?

Kérdés: Cégünk mintaboltjában saját termelésű péksüteményt és árut (üdítő, cukrászsütemények) árusít, valamint saját konyhát üzemeltet, ahol a vásárolt alapanyagokból hideg-, illetve melegkonyhai ételt készítenek helybeli fogyasztásra. Ezeknek a norma szerinti elszámolása szinte lehetetlen. Önök már adtak választ arra az esetre, ha kétféle csoport van a mintaboltokban, de mi a helyes számviteli elszámolás ebben az esetben?

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?

Kérdés: Társaságunk 2006. évben új tárgyi eszközt (teherautó) aktivált. Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között, a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint érvényesíti a beszerzési értéket. A törvény alapján minden feltételnek megfelel. Hogyan kell könyvelni a de minimis támogatást? Jelen esetben a beszerzés 3 százalékát, valamint a hozzá tartozó áfát. Milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni?