Magyarországon végzett bérmunka áfája

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. német adóalany megrendelő részére végez bérmunkát. A Magyarországra szállított alkatrészeket az összeszerelést követően a német megrendelő részére a kft. szállítja ki. Hogyan alakul az ügylet áfakötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges teljesítési helyeszerinti tagállamtól (adott esetben Magyarországtól) eltérő tagállamban (azazNémetországban) nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyét a megrendelőilletősége határozza meg. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.
Kapcsolódó címkék:    

Magyarországon végzett bérmunka közvetlenül a német beszállító alkatrészeiből

Kérdés: A Magyarországon bérmunkát megrendelő német adóalany ugyancsak német beszállítójától közvetlenül Magyarországra leszállított alkatrészek összeszerelésére ad megbízást a magyar kft.-nek azzal, hogy vevőként az igényeinek megfelelő lehívásos rendszert kíván működtetni (csak annyi alkatrészt akar megvásárolni német beszállítójától, amennyi a folyamatban lévő bérmunkához szükséges). Hogyan alakul ez esetben az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó egyszerűsítő rendelkezéseklényege, hogy a belföldön vevői készletet fenntartó külföldi adóalanynak nemkell Magyarországon nyilvántartásba vetetnie magát, ha a termék feladásánakhelye szerinti tagállamban a termék másik tagállamba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. Sem a törvény, sem avégrehajtását szabályozó 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet nem tartalmaz avadasparkban tartott állatok nyilvántartására, értékelésére vonatkozóan érdemielőírást. A kérdéshez kapcsolódóan a törvény csak arra utal, hogy a vad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély önálló tevékenységével(tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használjaés üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. A lakás általában nem minősül kizárólag üzemi célt szolgálótárgyi eszköznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent, a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Különösen zavaró az, ha több millió forintos tételekről van szó, hogy a gazdasági esemény a megfelelő helyen kerüljön elszámolásra. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelel abizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hibaesetén – előírásszerűen javítottak.A könyvviteli nyilvántartásokban rögzítendő adatoklegfontosabb bizonylata a számla. A számlával – mint számviteli bizonylattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Garanciális javítások költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően – közölje abeépített alkatrészeket, azok mennyiségét, de azokat a kérdező cégnél nemszabad a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni (a garanciális javításimunkákat megrendelő vezérképviselet anyagai, alkatrészei, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Számlázott érték összetételének módosítása

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a mérlegben azeszközök között kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatárabocsátott, a vállalkozó működését szolgáló eszközöket. Ennek alapján a 2004.december 27-én megvásárolt és még ugyanezen a napon birtokba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címke:

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...előlegformájában kapjuk" hitel csak úgy értelmezhető, hogy a cég elszámolásikötelezettséggel kapott támogatást, amelyet a könyvviteli nyilvántartásokban,az áfaelszámolásoknál támogatásként kell számításba venni. (Amennyiben esetlegkésőbb vissza kell fizetni, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada,továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok.Számviteli nyilvántartási és elszámolási szempontbólmindenképpen külön eszközként kell kimutatni a telket, illetve az épületet. Ateleknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Zsaluzáshoz használt eszközök nyilvántartása és elszámolása

Kérdés: A társaság építőipari kivitelezéshez 3 millió Ft-ért vásárolt zsaluzáshoz fa- és fémelemeket. Darabonkénti egységáruk – a tárolóláda és paletta kivételével – 10 ezer Ft alatti. Helyes-e, ha a felhasználáskor azonnal költségként elszámoljuk? Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint vagy anyagköltségként? Az év végén meglévőket készletre kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...értékét a rendeltetésszerűhasználatbavételkor terv szerinti értékcsökkenési leírásként számolják el, ésazokról csak mennyiségi nyilvántartást vezetnek. (Ezen tárgyi eszközöket évvégén nem kell készletre venni!)Amennyiben a zsaluzáshoz használt fa- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
196
197
198
256