2555 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A társaság ellen 2002. december 12-én megindult felszámolási eljárás 2004 januárjában a hitelezőkkel történt megegyezéssel úgy fejeződött be, hogy a társaság tovább folytatta a tevékenységét. A társaság könyvelését azonban azóta sem lehet elkezdeni, mert a felszámoló nem hajlandó kiadni a teljes zárómérlegét, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a felszámolás időszakában könyvelt bizonylatokat, a benyújtott bevallásokat stb. A felszámoló arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a bizonylatokat neki kell megőriznie. Törvényesen jár-e el a felszámoló?

Kérdés: A kft. motorkereskedelemmel foglalkozik. A motorkerékpárok forgalomba helyezésekor a vevőnek regisztrációsadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vámhatóság a határozatot a társaság nevére hozza meg, amelyet megfizet és amelyet továbbszámláz a vevő részére. Az eladási árról szóló számla tartalmazza a motorkerékpár árát, a regisztrációs adót és az áfát. Helyes ez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a Közösségen belülről hozott 125 cm3-t meghaladó motorkerékpárt a társaság saját maga részére kívánja üzembe helyezni? Aregisztrációs adót a vámhatóság felé megfizeti, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az áfa alapja? Mi a számviteli elszámolás bizonylata?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek", bt.-k, kft.-k, szövetkezetek pénzkezelésével van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Ezeknél a cégek vezetői kezelik a pénzt. A cégvezető tölti ki a bevételi pénztárbizonylatot, a pénztári jelentést. Lehetséges ez? Hogyan kell ezt a pénzkezelési szabályzatban előírni, hogy ne sértsenek jogszabályt?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?

Kérdés: Pénznyerő automata géphez ún. programkártya is tartozik, amely biztosítja a gép működését. A géppel együtt számlázott programkártyát a szellemi termékek vagy a tárgyi eszközök között kell szerepeltetni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó lakást vásárolt 2000-ben iroda céljára. 2001-ben raktárt épített hozzá. Szeretné értékesíteni, illetve saját részére kivonni a vállalkozásból. Az ingatlant adószámmal vásárolta, természetesen az ő nevén van nyilvántartva. 2000-ben a nettó értékkel csökkentette az osztalékadót. Véleményem szerint a lakás piaci értéke szja-köteles és tárgyi adómentes, a raktár áfa- és szja-köteles. Kérem, szíveskedjen erről megírni az Önök véleményét! Écs évente elszámolásra került.

Kérdés: Belföldi adóalanyként német megrendelőnek végzünk szabászati szolgáltatást. A terméket nem közvetlenül a német megrendelőnek, hanem egy másik magyar cégnek adjuk át, amely a terméken varrási munkát végez, ezt követően a termék visszakerül a megrendelőhöz. A német megrendelőnek az áfa felszámítása nélkül számlázhatok?

Kérdés: Bt. 2003. január 1-jétől az eva alanya, bevételi nyilvántartást vezet, 2004. augusztus 23. időponttól végelszámolási eljárás kezdődik. 2004. augusztus 22. időponttal nyitómérleget készített: a kötelezettségek között szerepelhet-e az osztalékadót kiváltó adó még meg nem fizetett összege? A 0271-es bevalláson szereplő összegből még tartozás áll fenn, a bt. vagy a tagok kötelezettsége? Ha nem veszem figyelembe a nyitómérlegben, akkor hogyan könyvelem a kiegyenlítést, amely már a végelszámolás ideje alatt történik meg?

Kérdés: Az elhatárolt veszteség adózás előtti eredménye csökkentésének feltétele-e, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek első sorának a) oszlopában feltüntesse az adózó a továbbvihető veszteséget? Fel kell-e tüntetni abban az évben is, amikor nem él levonási lehetőséggel? Elegendő-e analitikus nyilvántartásban vezetni a továbbvihető veszteséget?

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?