2583 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?

Kérdés: Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?

Kérdés: Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó – a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva – nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?

Kérdés: Egy bt. 2005. január 1-jétől evaalany. Bevételi nyilvántartást választott, így nem alanya a Szt.-nek. 2003-ban fejlesztési tartalék címen lekötött 1500 ezer forintot. El kell-e számolni a fejlesztési tartalékkal, vagy van hasonló rendelkezés, mint a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményénél?

Kérdés: Társaságunk egy gépet, amelynek nettó értéke nulla (eredeti bekerülési értéke 3 millió forint), 2 millió forint értékben felújít. Az aktiválás 2004. január 1-jén történt meg. Ezt követően a gép bekerülési értéke 5 millió forint. A gépet 4 évig tervezi használni a társaság, a terv szerinti értékcsökkenést évi 500 ezer forintban határozta meg. A Tao-tv. szerint a gép értékcsökkenési leírása évi 14,5 százalék. Mi ennek a leírásnak az alapja: a számvitelben kimutatott bekerülési érték (5 millió forint), vagy a ráaktivált érték (2 millió forint)?

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?

Kérdés: Egy kft. üzletrészt vásárolt egy magánszemélytől. A vételárat a kft. a tárgyévben nem fizette ki, de a cégbíróságon a kft.-t új tulajdonosként bejegyezték. Hogyan kell, lehet ezt könyvelni?

Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. Németországban fióktelepet létesített. Számlázhat-e a magyar kft. a fióktelepnek, illetve hogyan kell a fióktelep bizonylatait szerepeltetni a kft. nyilvántartásában? A fióktelep Németországban leadózott eredményét hogyan kell figyelembe venni a kft. társaságiadó-bevallásában (a fióktelep bevételeit, adóalapot csökkentő, az adót és a költségeket, adóalapot növelő tételként)?