2583 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál a kereskedelem dolgozói cégautót használnak munkájuk végzése során. Ezeket az autókat otthon, saját felelősségükre tárolják. A cég magánhasználatot is biztosít számukra úgy, hogy útnyilvántartás alapján befizetik a km-kénti 3 Ft+ áfát, valamint a benzint, sőt a 3 Ft és a piaci bérleti díj közötti különbözet áfáját is. Az adóellenőrzés feltárta azt, hogy nem volt megfelelően vezetve a magánhasználat, ezért azt egyáltalán nem fogadta el. Utólag ki kívánja vetni a cégautóadót, és az áfa-visszaigénylést sem tartja helyesnek. Jogos ez az eljárás?

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?

Kérdés: A 2003. évben hatályos Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdése szerint "természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépkocsi magáncélú használata..." 2004. évben a "belföldi" nem szerepel a törvényben. Ukrajnában használt (ukrán rendszámú), operatív lízinggel finanszírozott autó után, melyet vállalkozói jogviszonyban lévő ügynökök használnak, kell-e a magáncélú használat esetén cégautóadót fizetni? Mivel sem telephelyen, sem székhelyen nincs Ukrajnában, így automatikusan megvalósul-e a magáncélú gépkocsihasználat?

Kérdés: Kell-e a cégautóadót fizetnie annak a társaságnak, amely szabályzatában nem engedi meg a magáncélú használatot, de amennyiben ez mégis bekövetkezik, befizetteti a magánszeméllyel a pénztárba az Szja-tv. 70. §-ának (12) bekezdése szerinti térítést. A megtett kilométerekről gépkocsinként útnyilvántartást vezetnek. Lényeges-e ebben az esetben a tárolási hely? Mi történik abban az esetben, ha fenti körülmények fennállása mellett, a társaság székhelye az egyik magánszemély, a személyesen közreműködésre kötelezett tag lakásán van?

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.

Kérdés: Hol lehet pontosan utánanézni, hogy mely támogatások tartoznak a csekély összegű támogatások közé? A támogatást nyújtó szervnek kell-e erről tájékoztatást adni (pl. bérhez adott támogatás, területfejlesztési támogatás)? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli a vállalkozót? 2004-re vonatkozóan számításba kell-e venni a 2002-2003. években kapott támogatásokat, vagy 2004 az első év, amikor ezt figyelni kell?

Kérdés: A kiegészítő tevékenységet végző öregségi nyugdíjas kft.-tag (aki nem végez rendszeresen munkát) munka hiányában az eva hatálya alá bejelentkezett. Milyen adó- és tb-befizetés terheli a tagot mint munkavállalót, és milyen befizetések terhelik a munkaadót? Mi a fizetési kötelezettség, ha nem vesz fel munkabért, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot 2004-ben? A tag nem munkaszerződéses, hanem tagsági viszony alapján dolgozik.

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?

Kérdés: Egy magyarországi cégnek 1989 óta telephelye van Németországban, ott adószámmal rendelkezik. Németországban ingatlanokon végez építés-szerelést, felújítást. Az eddigi gyakorlat szerint a németországi telephely adatait nem vették figyelembe a hazai könyvelésnél. Természetesen a bizonyos tételeket a felmerülés helyén vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?