Faktorálás visszkereset nélkül

Kérdés: Társaságunk visszkereset nélküli faktorálásra (készfizető kezesség nélkül) kötött szerződést egy faktorcéggel (bankkal). A banktól írásban azt a külön tájékoztatást kaptuk, hogy a mi esetünkben a visszkereset nélküli faktorálásnál a vevőkövetelések közül ki kell vezetni a faktorált követeléseket 100%-ban, mivel a bank csak 90% előleget biztosít, így 10%-ot fel kell venni a bankkal szembeni követelésként. Kérném az ügylet teljes könyvelését, analitikus nyilvántartását!
Részlet a válaszából: […] ...(T 384 – K 4512). A faktorált követelést a könyvekből nem szabad kivezetni (nem történt értékesítés), de az analitikus nyilvántartáson fel kell jegyezni, hogy a rendelkezési jogot a faktornak átengedték.Amikor a faktor felé a követelés kötelezettje teljesít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Erdő a könyvviteli nyilvántartásokban

Kérdés: Részvénytársaságunk az államtól bérelt erdőterületen gazdálkodik. Könyveinkben a tárgyi eszköz értékénél csak azon erdőterület értéke szerepel, ahol az elmúlt 15 évben erdőtelepítés volt. Ezen területek értékeként a felmerült telepítés és ápolás költsége szerepel. Helyes így a főkönyv? Amennyiben értékelni kell a jelenleg 0 értéken szereplő erdőterületet, akkor milyen értéken kell figyelembe venni, illetve könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...való bérlése nem értelmezhető. Bérlet esetén bérleti szerződésben kell rögzíteni, hogy a bérbe adott erdő az állam tulajdona, annak a nyilvántartása (a főkönyvben való szerepeltetése) melyik állami szervnek (a bérbeadónak) a feladata, kötelezettsége, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címke:

Felértékelt eszköz eladásakor az értékhelyesbítés

Kérdés: A korábbi években tulajdoni részesedést jelentő befektetett pénzügyi eszközt a valós értéken történő értékelést választva, felértékeltük az értékelési tartalékkal szemben (T 177 – K 417). A részesedést ez évben értékesítjük. Hogyan kell kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] A választ pontosítással kell kezdeni. A befektetett pénzügyi eszközök kérdés szerinti felértékelése nem minősül az Szt. 59/A.-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelésnek. A kérdező cég élt az Szt. 57. §-ának (3) bekezdésében biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság beltagja meghalt

Kérdés: A kéttagú betéti társaság egyik tagja elhalálozott. A férj volt a beltag, a feleség a kültag. Tulajdoni hányaduk 50-50%. Egy nagykorú gyerme­kük van. A bt. működését folytatni akarják. A hagyatéki tárgyalásra tekintettel kell ilyenkor soron kívüli mérlegzárást végezni? A cégvezetésre jogosult tag (a feleség is) a hagyatéki tárgyalás előtt beveheti a cégbe a nagykorú gyermeket?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítéséhez a beltag halála napjával az Szt. 21. §-a szerint közbenső mérleget kell összeállítani az analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján (ez nem soron kívüli mérlegzárás, de) a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Könyvelés időpontja

Kérdés: Könyvelőprogramunk nem tartalmazza a könyvelés időpontját. Ezért az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak megfelelve jelenleg minden szállítói számlán külön feltüntetjük a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontját. Megfelelne-e a számviteli törvény előírásának az a módszer, ha – a számviteli politikának megfelelően – a havonta egyszer rögzített számlák rögzítésének dátumát a könyvviteli programból naplósorszám szerint lehúzott összesített listára vezetjük fel? (Vevők esetében a számlázóprogramból közvetlenül történik a feladás.)
Részlet a válaszából: […] ...a könyvelés időpontját. Átmeneti megoldásnak kell tekinteni azt, hogy minden szállítói számlán külön feltüntetik a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontját.Az Szt. 167. §-ának (1) bekezdése alapján a könyvviteli elszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Pénzeszközöket érintő gazdasági események rögzítése

Kérdés: Külsős könyvelőként hogyan lehet megfelelni annak az előírásnak, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni a könyvekben? A pénztárjelentést az ügyfél vezeti napi rendszerességgel, a könyvelés alapjául ez a pénztárjelentés szolgál, valamint a hozzá tartozó bizonylatok.
Részlet a válaszából: […] ...a főkönyvi számlák vezetésével lehet eleget tenni. A főkönyvi számlára történő könyvelést megelőzheti az adatoknak az analitikus nyilvántartásokban való rögzítése, ha a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás közötti szoros kapcsolat biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély tagnak bérelt személygépkocsi

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: minden lehetséges, csak nem biztos, hogy jogszerű és szabályos. Menjünk sorjában!A társaság személygépkocsit bérel a magánszemély tagjának. Nyilvánvalóan a személygépkocsi bérbeadójával a bérleti szerződést a társaság kötötte meg. Fizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Határon túli magyarok támogatása

Kérdés: Egy biztonságtechnikai kereskedő kft. szeretné az értékesítéseiből befolyt bevétel valamekkora részét a határon túli rászorultaknak adományként felajánlani. Pontosan úgy gondolta, hogy meghirdetné a vevői körében, hogy minden 1000 Ft bevételből 10 Ft-ot a kárpátaljai rászorultak kapnak adományként. Ezt meg lehet valósítani? A nettó vagy bruttó bevételből célszerű felajánlani az adományt? Milyen engedély szükséges hozzá? Adó szempontjából mire kell figyelni? Milyen nyilvántartást kell vezetni ehhez? Az sem egyértelmű, hogy ebben az esetben az adományt a vevők adják, vagy a kft. adományának minősül? Számvitelileg hogyan kellene levezetni ezen adománynyújtás könyvelését?
Részlet a válaszából: […] A támogatás nyújtására vonatkozóan tiltó rendelkezést jogszabály nem fogalmaz meg. Engedély nem szükséges. A támogatás a kft. által nyújtott támogatásnak minősül (a vásárlókat viszont ösztönözheti, hogy a kft. az ő közreműködésükkel nyújt támogatást).A nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet a válaszából: […] ...körébe tartozó tevékenységgel megbízható volt. (Ha a bt. csak egyéni vállalkozónak "könyvelt", vezette a szükséges nyilvántartásokat, elkészítette a bevallásukat, akkor nem jogszerű könyveléssel foglalkozónak neveznie magát, rá az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőke felemelése hárommillió forintra

Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.
Részlet a válaszából: […] ...nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig, legfeljebb a nyilvántartásba vételtől számított három évig kell a társaság rendelkezésére bocsátani.A pénzbeli hozzájárulásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
90
91
92
256