Találati lista:
901. cikk / 2555 Faktorálás visszkereset nélkül
Kérdés: Társaságunk visszkereset nélküli faktorálásra (készfizető kezesség nélkül) kötött szerződést egy faktorcéggel (bankkal). A banktól írásban azt a külön tájékoztatást kaptuk, hogy a mi esetünkben a visszkereset nélküli faktorálásnál a vevőkövetelések közül ki kell vezetni a faktorált követeléseket 100%-ban, mivel a bank csak 90% előleget biztosít, így 10%-ot fel kell venni a bankkal szembeni követelésként. Kérném az ügylet teljes könyvelését, analitikus nyilvántartását!
902. cikk / 2555 Erdő a könyvviteli nyilvántartásokban
Kérdés: Részvénytársaságunk az államtól bérelt erdőterületen gazdálkodik. Könyveinkben a tárgyi eszköz értékénél csak azon erdőterület értéke szerepel, ahol az elmúlt 15 évben erdőtelepítés volt. Ezen területek értékeként a felmerült telepítés és ápolás költsége szerepel. Helyes így a főkönyv? Amennyiben értékelni kell a jelenleg 0 értéken szereplő erdőterületet, akkor milyen értéken kell figyelembe venni, illetve könyvelni?
903. cikk / 2555 Felértékelt eszköz eladásakor az értékhelyesbítés
Kérdés: A korábbi években tulajdoni részesedést jelentő befektetett pénzügyi eszközt a valós értéken történő értékelést választva, felértékeltük az értékelési tartalékkal szemben (T 177 – K 417). A részesedést ez évben értékesítjük. Hogyan kell kivezetni a nyilvántartásokból?
904. cikk / 2555 Betéti társaság beltagja meghalt
Kérdés: A kéttagú betéti társaság egyik tagja elhalálozott. A férj volt a beltag, a feleség a kültag. Tulajdoni hányaduk 50-50%. Egy nagykorú gyermekük van. A bt. működését folytatni akarják. A hagyatéki tárgyalásra tekintettel kell ilyenkor soron kívüli mérlegzárást végezni? A cégvezetésre jogosult tag (a feleség is) a hagyatéki tárgyalás előtt beveheti a cégbe a nagykorú gyermeket?
905. cikk / 2555 Könyvelés időpontja
Kérdés: Könyvelőprogramunk nem tartalmazza a könyvelés időpontját. Ezért az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak megfelelve jelenleg minden szállítói számlán külön feltüntetjük a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontját. Megfelelne-e a számviteli törvény előírásának az a módszer, ha – a számviteli politikának megfelelően – a havonta egyszer rögzített számlák rögzítésének dátumát a könyvviteli programból naplósorszám szerint lehúzott összesített listára vezetjük fel? (Vevők esetében a számlázóprogramból közvetlenül történik a feladás.)
906. cikk / 2555 Pénzeszközöket érintő gazdasági események rögzítése
Kérdés: Külsős könyvelőként hogyan lehet megfelelni annak az előírásnak, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni a könyvekben? A pénztárjelentést az ügyfél vezeti napi rendszerességgel, a könyvelés alapjául ez a pénztárjelentés szolgál, valamint a hozzá tartozó bizonylatok.
907. cikk / 2555 Magánszemély tagnak bérelt személygépkocsi
Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?
908. cikk / 2555 Határon túli magyarok támogatása
Kérdés: Egy biztonságtechnikai kereskedő kft. szeretné az értékesítéseiből befolyt bevétel valamekkora részét a határon túli rászorultaknak adományként felajánlani. Pontosan úgy gondolta, hogy meghirdetné a vevői körében, hogy minden 1000 Ft bevételből 10 Ft-ot a kárpátaljai rászorultak kapnak adományként. Ezt meg lehet valósítani? A nettó vagy bruttó bevételből célszerű felajánlani az adományt? Milyen engedély szükséges hozzá? Adó szempontjából mire kell figyelni? Milyen nyilvántartást kell vezetni ehhez? Az sem egyértelmű, hogy ebben az esetben az adományt a vevők adják, vagy a kft. adományának minősül? Számvitelileg hogyan kellene levezetni ezen adománynyújtás könyvelését?
909. cikk / 2555 Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása
Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
910. cikk / 2555 Törzstőke felemelése hárommillió forintra
Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.
