Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy tartalmilag nem változott, formailag igen.2016. 01. 01-től a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről. Mivel a kérdésben foglaltak sokakat érintenek, részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?
Részlet a válaszából: […] A belföldi és a külföldi kiküldetés napidíja összevethetőségéhez ismerni kell a kétféle napidíj szabályozási hátterét. A belföldi kiküldetés napidíjáról, elszámolásáról részletesen írtunk a Számviteli Levelek 389. számában a 7661. kérdésre adott válaszban. Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a – többször módosított (legutóbb 2017-ben) – 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik.A Korm. rendelet 2. §-ának a) pontja alapján munkába járás:– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] Az Szht. szerinti szociálishozzájárulásiadó-alap valóban nem egyezik meg az Eat. szerint a kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjával.Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony (kivételekkel),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Ajándékba adott aranytárgyak járuléka

Kérdés: Egy gazdasági társaság a fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 155 000 Ft értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelőbizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a gazdasági társaság fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen adott 155 000 Ft értékű aranytárgy személyenként értendő, vagy összesen ilyen értékű ajándékot osztanak szét az igazgatósági tagoknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke:

Pályázaton nyert támogatás egyéni vállalkozónál – kata

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert 3 M Ft-ot. 700 E Ft előleget kiutaltak a 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre elköltött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és a pályázat benyújtásához feltételként előírt 300 E Ft saját erőt. 2016-ban, megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás a 2015. és a 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015-ben veszteséges, 2016. januárban megkapta a támogatás fennmaradó részét, emiatt nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az értékcsökkenéssel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az értékcsökkenést elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében a támogatás elszámolására az Szja-tv. 19. §-ában lévő, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. E szerint költségek fedezetére kapott támogatás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] a) A Katv.-ben nincs kivételi szabály arra, hogy az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, az nem tekintendő kivaalapnak. Erre a megállapításra törvényi értelmezéssel lehet eljutni.A Katv. szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó támogatásának elszámolása

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert, 3 M Ft-ot. 700 E Ft-ot előleget ki is utaltak 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre el is költött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és pályázat benyújtásához feltételként előírt saját erőt, 300 E Ft-ot. 2016-ban megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás 2015. évben és 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015. évben veszteséges, 2016. január megkapta a támogatás fennmaradó részét, nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az ÉCS-vel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az ÉCS-t elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében a támogatás elszámolására az Szja-tv. 19. §-ában lévő, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. E szerint költségek fedezetére kapott támogatás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély cikkírói díjáról számla

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre kétféle válasz adható annak függvényében, hogy a magánszemély jövedelme után milyen módon fizeti meg a személyi jövedelemadót.Igénybe vett szolgáltatásként az áfa nélküli összeg akkor könyvelhető, ha a magánszemély egyéni vállalkozóként bejelentkezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Fakitermelés jövedelme – magánszemély

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodási tevékenységet is végez. Az erdőbirtokos magánszeméllyel az erdő művelésére szerződést kötött 2010-ben. 2016-ban az erdőterület gyérítése következtében faanyag kitermelése történt, melyet társaságunk értékesített. Az erdőtulajdonos nem tud számlát adni. A tőle "felvásárolt" fa értéke és a faanyag kitermeléséhez kapcsolódó költségek különbözete a magánszemélyt illeti meg. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély, mint az erdőterület birtokosa, nyilvánvalóan rendelkezik a kitermelt faanyaggal. A kitermelt faanyag eladási árának és a faanyag kitermelésével kapcsolatos költségeknek a különbözete a magánszemélyt illeti meg, pontosabban a különbözet a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
25