Találati lista:
101. cikk / 411 Önkormányzati támogatás
Kérdés: Önkormányzat költségvetési szervének adhat-e támogatást?
102. cikk / 411 MRP működési költségeire átadott pénzeszközök
Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?
103. cikk / 411 Praxisjog elidegenítésének adózása
Kérdés: Azt hallottam, hogy 2018. 01. 01-től változott a praxisjog eladására vonatkozó adózási előírás. A praxisjog társaság részére is eladható?
104. cikk / 411 Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
105. cikk / 411 Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?
Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése – sajátosnak tekintve – ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
106. cikk / 411 Bérelt üzlethelyiség felújítása
Kérdés: Önkormányzattól bérelünk üzlethelyiséget, amelyen felújítást végzünk. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, az önkormányzat 15 évig nem mondja fel a bérletet. Az önkormányzat a felújításért nem fizet, nem lehet a bérleti díjban elszámolni. Ha elhagyjuk az üzletet, megtehetjük, de az önkormányzat akkor sem fog fizetni a felújításért. A felújítás során újra kellett betonozni az aljzatot, ezenkívül festésre és burkolásra is sor került. Egy összegben elszámolható a felújítás költsége, vagy értékcsökkenést kell elszámolni évente? Ha ez utóbbi, akkor mennyi idő alatt lehet ezt megtenni?
107. cikk / 411 Önkormányzati bérlemények kezelése
Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban álló kft. szerződést kötött az önkormányzattal az önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségeit. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli. A kft. állítja ki a bevételről a számlákat, a költségszámlák is a nevére érkeznek. A kezelésért 10 százalék jutalékot kap a kft. Helyes-e a könyvelés, ha a kft. a bevételeket a 91. számlára, a költségeket a 815. számlára könyveli? Esetleg a fenti gazdasági eseményeket csak a 4. számlaosztályban kellene nyilvántartani?
108. cikk / 411 Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége
Kérdés: Közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit kft. idősek otthona működtetésével foglalkozik. Más tevékenységet nem folytat. A kft. nevében szerepel a nonprofit kifejezés, de egyértelműen nem rendelkezik közhasznú besorolással. Bevétele kizárólag a gondozottak térítési díjából és az államkincstári normatív támogatásból származik. Ez a tevékenysége közhasznú – megítélésünk szerint. Az önkormányzattal nincs erre vonatkozóan szerződése. Alkalmazható-e a Tao-tv. 6. sz. melléklet E) (1) bek., mely szerint kedvezményezett tevékenységnek minősül, és nem minősül vállalkozási tevékenységnek? Várhatóan a 2017. éve nyereséggel zárul, és az a kérdés, hogy van-e taofizetési kötelezettsége.
109. cikk / 411 Utazási iroda iparűzésiadó-alapja
Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
110. cikk / 411 Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás
Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő szolgáltatási egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
