Találati lista:
91. cikk / 411 Behajthatatlan követelés áfája
Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
92. cikk / 411 Külföldi kiküldetés költségei
Kérdés: Intézményünk külföldi kiküldetés esetében eddig az intézmény nevére szóló számla ellenében térítette meg utólagos elszámolást követően az alkalmazottak felmerült költségeit. Az utóbbi időben egyre több esetben nem tudnak számlát hozni az alkalmazottak a kiadásaikról: pl. külföldi buszjegy, horvát vagy olasz fizetőkapunál vásárolt úthasználati díjak, külföldi parkolás, automatából külföldön vásárolt vonatjegy. Kérdés, számla nélkül, pusztán az automatákból kiadott jegyek, bizonylatok alapján megtéríthető-e az alkalmazottak számára járulékmentesen a külföldi kiküldetés költsége?
93. cikk / 411 Ingatlan térítésmentes átadása az önkormányzatnak
Kérdés: Hogyan történik az ingatlan térítésmentes átadásának számviteli elszámolása önkormányzat részére történő átadás esetén?
94. cikk / 411 Bekötőút felújítása
Kérdés: A kft. az önkormányzattal kötött megállapodás alapján hozzájárul a bekötőút felújításához. A bekötőút az önkormányzaté marad, a kft. nem kap különös jogot az út felújításáért. Elszámolható-e az ezzel kapcsolatosan felmerült – számla alapján végzett – munka költsége? Tekinthető-e a felújítás idegen ingatlanon végzett felújításnak? A számlán szereplő áfa levonható?
95. cikk / 411 Megszűnt konzorciumhoz kapcsolódó tartalék
Kérdés: Hulladékgazdálkodással kapcsolatosan létrejött konzorcium megszűnik, azonban az évek során tartalékot képeztünk (több önkormányzat) a hulladéklerakó regenerálásához. A konzorcium megszűnt, a tartalékra nem volt szükség, milyen jogcímen fizetjük vissza az önkormányzatoknak a tartalékba képzett összeget? És hogyan könyveljük?
96. cikk / 411 Követelésvásárlás az önkormányzatnál
Kérdés: Az önkormányzat x forintért követelést vásárolt, melynek a nyilvántartási értéke jóval több, mint a vételár. Hogyan kell könyvelnünk?
97. cikk / 411 Parkolóhely megváltása
Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!
98. cikk / 411 Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában
Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?
99. cikk / 411 Szociális étkeztetés számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkeztetést 2018. augusztus 1-től helyi vállalkozótól vásárolja meg. A vállalkozó áfamentes. Az étkezési térítési díjat utólag az önkormányzat részére leszámlázza. A szociális étkező a normatív támogatás és a vásárolt étkeztetéstérítési díj közötti különbözetet az önkormányzat részére fizeti meg számla ellenében. A szociális étkezők felé kiállított számlát áfásan kell kiszámlázni, vagy áfamentesen?
100. cikk / 411 Reprezentáció az egyetemen
Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
