Osztalékelőleg kft.-nél (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. év közben – a közbenső mérleg elkészítését követően – a várható adózott eredménye terhére előleget vesz fel. Év közben ezt a tételt hogyan kell könyvelni? És év végén a teljes osztalékot hogyan számoljuk el? Hol kell a mérlegben, az eredménykimutatásban szerepeltetni az osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésének nem lesz akadálya.Mivel a kérdező evaalany kft. tagjai év közbenosztalékelőleget vettek fel (függetlenül attól, hogy azt osztalékadó nemterheli), az osztalékelőleg felvételének a lehetőségét közbenső mérlegelkészítésével kellett alátámasztani.Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...és ennek alapján el kell számolnia az adókötelezettségeivel.Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról és az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti, és a megfizetett adóelőleg és az adóévre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Német állampolgár osztaléka utáni szja

Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...a törvény szerinti adólevonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó osztalék után az adót a kifizető az általános, az osztalékadózásra vonatkozó szabályok szerint megállapítja (ami 20 vagy 35 százalékos kulcsú adófizetési kötelezettséget jelent),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Szoftverhasználati díj

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján fizet.A szokásos piaci jogdíjat meghaladó összeg a Tao-tv. 27. §-a (11) bekezdésének h) pontja értelmében az osztalékadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában osztaléknak minősül, ha azt kapcsolt vállalkozás részére 2000. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Szervezeti változás mellett adóalap-kedvezmény

Kérdés: Egy 1989-től megszakítás nélkül egyéni vállalkozó 2001 augusztusában egyéni céggé, majd 2002. szeptember 5-én egyszemélyes kft.-vé alakult. Jogosult-e a kft. 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményére, tekintettel arra, hogy a Tao-tv. szerint egész évben kell a kedvezmény érvényesítéséhez a tagoknak magánszemélynek lenni?
Részlet a válaszából: […] ...kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is). Az adóévet az Art. határozza meg, amely szerint az adóév: a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében az Szt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...a törvény szerinti adólevonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó osztalék után az adót a kifizető az általános, az osztalékadózásra vonatkozó szabályok szerint megállapítja (ami 20 vagy 35 százalékos kulcsú adófizetési kötelezettséget jelent),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztalékfizetés (eva)

Kérdés: Ha egy bt. a kettős könyvvitelt választotta, mint evaalany, akkor pl. 2004-ben hogyan lehet osztalékot fizetni?Példa: jegyzett tőke: 500 E Ft, 2000. eredménytartalék: 200 E Ft, 2001. eredménytartalék: 600 E Ft, 2002. eredménytartalék: 1500 E Ft, 2003. evás év is eredményes: 2000 E Ft.Az osztalékfizetésnél a sorrendiséget figyelembe kell venni (először a 2000. és így tovább), és ezeknek az előző évek eredményének milyen szja- és más vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...terhére juttat bevételt.Tehát a példa szerinti esetben a 2004. adóévben a 2003. évi evás osztalékot nem terheli az Szja-tv. szerinti osztalékadó, az előző évek adózott eredménye pedig az Szt. korlátait figyelembe véve vonható be az osztalékfizetésbe, amelyet az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetése (eva)

Kérdés: Meddig kell az osztalékadót kiváltó adót megfizetnie az evaalanynak?
Részlet a válaszából: […] Az osztalék utáni adót kiváltó adót három év alatt, egyenlő részletekben kell befizetni. A fizetési határidő az első részlet esetén 2003. május 31-e volt, ennek a kötelezettségnek a bevallása is a 0271/EVA nyomtatványon történt. A bevételi nyilvántartást választó, az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Adóév a végelszámolás időszaka alatt

Kérdés: Ha a végelszámolás időszaka 2002. augusztus 1-jétől 2003. február 15-ig tartott, a vállalkozás azonban nem szűnt meg, tovább folytatja tevékenységét, akkor ezen időszak alatt hányszor kell társaságiadó-bevallást adnia?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 97. §-ának a) pontja szerint: adóév a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében az Szt. hatálya alá tartozó adózóknál az üzleti év.Az Szt. 11. §-ának (12)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Naptári évtől eltérő üzleti év adóbevallása

Kérdés: A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz. Az áttérés 2001 szeptemberében történt meg. Így a 2001. januártól szeptemberig terjedő időszakról adott be a társaság adóbevallást (0129/Ü). Kérdés, hogy a 2001. októbertől 2002. szeptember végéig terjedő adóévről melyik bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő üzleti évet alkalmazóknak az adókötelezettségét az Art. 9. számú mellékletének előírása szerint a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
1
7
8
9
12