Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Bérelt személygépkocsi elszámolása

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy mindenki számáraegyértelmű legyen, az adott esetben nem bérletről, hanem nyílt végű pénzügyilízingről van szó.A pénzügyi lízing fogalmát az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének13. pontja tartalmazza. A tartalom elsődlegessége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Előfinanszírozási költség

Kérdés: A kft. megmunkálóközpontokat bérel operatív lízing keretében. A gépek üzembe helyezésekor felmerült alapozási, szállítási költségeket egyedileg aktiváltuk. Gondot jelent a lízingbeadó által számlázott előfinanszírozási költség számviteli elszámolása, melyet a késedelmes használatbavétel miatt kellett fizetnünk. Mi a helyes elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, ha a lízingbeadó előfinanszírozásiköltséget számít fel, akkor az nem operatív lízing, hanem pénzügyi lízing.Értelmezhetetlen ugyanis a késedelmes használatbavétel a bérbevevőnél, mivel azeszközt operatív lízing esetén a lízingbeadónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Nyílt végű pénzügyi lízing számlázása

Kérdés: Nyílt végű, euróalapú pénzügyi lízing számlázásakor bérleti díj + áfa, és kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozást külön sorban tüntetik fel, a tőkére + áfára, valamint a kamatra. Hogyan könyveljük az árfolyamkülönbözet + áfa sort, lehet az a bérleti díj része, illetve a kamat része?
Részlet a válaszából: […] Az euróalapú lízingszerződés esetén a fizetendőtörlesztőrészletet (helytelen bérleti díjnak nevezni!) és a kamatotelsődlegesen euróban állapítják meg, de fizetni forintban kell, mégpedig azeuró számlázáskori (a fizetéskori) árfolyamának a figyelembevételével....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Zárt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A kft. tevékenységhez szükséges nagy értékű eszköz vásárlását lízinggel oldja meg, saját maga hozza be az eszközt. A fizetés euróval történik a forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7/A §-ának (1) bekezdése szerint Közösségenbelülről történő termékbeszerzésnek minősül a 6.§ szerinti termékértékesítésnekmegfelelő termékbeszerzés. A 6. § (2) bekezdésének a) pontja alapján:termékértékesítésnek minősül a termék átadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing esetén nemteljesül az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megfogalmazottkövetelmény, azaz nem beszélhetünk termékértékesítésről. Ha nem termékértékesítés,akkor a tartós bérlet, a nyílt végű pénzügyi lízing...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz tisztázni kell, mit értünk zárt végű, illetve nyílt végű pénzügyi lízingen.Az Áfa-tv. nevesítetten a pénzügyi lízinggel nem foglalkozik.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül a termék átadása olyan okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címke:

Átvállalt lízingszerződés elszámolása

Kérdés: Az "A" cég pénzügyi lízingszerződést kötött a bankkal egy gép beszerzésére. A futamidő felénél "A" cég "B" cég részére átengedte, "B" cég pedig átvállalta a lízingszerződést. A bank "A" cég részére negatív összegű jóváíró számlát állított ki a hátralévő tőketartozásról. Kérem az ügylethez kapcsolódó könyvelési tételek bemutatását mind az "A", mind a "B" cégnél.
Részlet a válaszából: […] A könyvelési tételek bemutatása előtt egy kis pontosítás. Sem az Szt., sem az Áfa-tv. nem ismeri a jóváíró számlát. Az adott esetben helyesbítő számlát kellett kiállítani az Áfa-tv. 45. §-ában előírtak szerint, amelynek mindenképpen tartalmaznia kell az eredeti számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.
Kapcsolódó címke:

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy az áfa alapjának forintban történő megállapításakor csak az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazható.A válasz egyértelműségéhez ez azonban még nem elegendő.A vállalkozó az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint választhatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:    

Vitorlás hajó bérleti díjának áfája

Kérdés: Egyik ügyfelünk vitorlás hajót bérel. A számlán a lízingelő cég bérleti díjat számláz áfásan. 2003-2004. évben a vitorlás hajó bérleti díjának áfája levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1.-2004. április 30. közötti időszakA vitorlás hajó (továbbiakban: hajó) bérleti díját terhelő áfa levonhatóságát az dönti el, hogy ügyfele a jelzett időszakban a hajót ténylegesen milyen célra, milyen tevékenységéhez használja fel, illetve hasznosítja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címke:
1
16
17
18
21