Vámhatározat módosításakor az áfa bevallása

Kérdés: Jóváíró vámhatározattal összefüggésben keletkező áfa-visszafizetési kötelezettségnél a jóváíró határozat keltét, vagy a vámhatóság által történt visszautalás dátumát kell az áfabevallásban való szerepeltetésnél figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A jóváíró vámhatározat miatti adó-visszafizetési kötelezettség időpontjára vonatkozóan az Art. 42. §-ának (3) bekezdése ad eligazítást, miszerint ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utólag módosítja, a módosító tételt annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Késedelmi kamat adófizetési halasztás esetén

Kérdés: A vállalkozás év közben – pénzügyi nehézségei miatt – az APEH-hel adófizetési halasztásban egyezett meg, amelyre nem pótlékmentes határozatot kapott. Kell-e az adóhátralék miatt késedelmi kamatot felszámítania a december 31-ig terjedő időszakra saját számítása alapján? A késedelmi kamat kivetése 2003 augusztusában várható, amelynek a teljes vagy részbeni elengedését fogja kérni a vállalkozás.
Részlet a válaszából: […] A teljesség számviteli alapelvből következik, hogy a vállalkozásnak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Számlázás és pénzügyi teljesítés (eva)

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 2002. december 20-án áfás számlát állít ki, a pénz 2003. január 20-án folyik be. Ez a bevétel már evaalapot képez?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés szerinti bevétel 2003. évben fog befolyni, így az az eva adóalapjába beleszámít, az eva alapjának megállapításakor azonban az összes bevételt csökkenti az a bevétel, amelyet a bt. 2002-ben az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Totálkáros tehergépkocsi elszámolása

Kérdés: Lízingelt tehergépkocsi totálkáros lett a lízing lejárata előtt. A biztosító a lízingcégnek a lízingbevevő befizetése alapján 1,3 millió forint kárt fizetett meg. A lízingcég ebből 630 ezer forint + áfáért leszámlázta a roncsot a lízingbevevőnek úgy, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. A fuvarozó vállalkozó hogyan számolja el ez esetben a tehergépkocsit?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs szó arról, hogy a lízing időtartama végén a lízingelt tehergépkocsi átkerül-e a lízingbevevő tulajdonába vagy sem. Valószínű, hogy a maradványérték megfizetése után lesz a tehergépkocsi a lízingbevevőé, amire abból lehet következtetni,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Forgalommal arányosan adott engedmény

Kérdés: Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e – mint jövőbeni kötelezettség – céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a rövid válasz: az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményt is csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (azaz a következő évben) lehet az egyéb ráfordítások között elszámolni.Az Szt. 41. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint az osztalékról a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Devizaalapú ügyletek elszámolása

Kérdés: Szójadarát importálunk. A szója eladási árát az USD ár és a teljesítéskori árfolyam szorzataként állapítjuk meg és számlázzuk a vevőknek. Külön szerződésben abban állapodtunk meg, hogy a végleges ár a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamon számított ár. Az utólag megállapított árfolyam-különbözetet hogyan kell terhelni, kell-e arról számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakat – a válasz előtt – pontosítani kell: az importáló cég és a vevő is az Szt. hatálya alá tartozik, az ellenérték kiegyenlítése forintban történik, de a forintérték meghatározása devizához (USD-hez) kapcsolódik. Így az adott esetbenaz eladó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
…
7
8
9