954 talált cikk a piaci érték kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2 db lakást vásárolt. Az egyiket bérbe adtuk magánszemélynek, a bérleti díjat számlázzuk havonta a lakónak. A másik lakásba a tulajdonos fia költözött, nem fizet egyelőre semmit. Kérdésem, hogy milyen adó- és járulékfizetés terheli a társaságot az után a lakás után, amelyben a tulajdonos fia térítés nélkül lakik?

Kérdés: A korábban egyéni cégként működő egyéni vállalkozó módosította – a törvény értelmében – alapító okiratát, és korlátolt felelősségű egyéni cégként folytatja a tevékenységét az Szt. és a Tao-tv. elő­írásainak megfelelően. Erre a napra lezárásra került egyéni vállalkozóként az Szja-tv. szerint a könyvelése és az adófizetési kötelezettsége. A 4607. kérdésre adott válaszukat figyelembe véve tisztázatlan számunkra, hogy az eszközökön túlmenően a követeléseket és kötelezettségeket (például lízing) is viszi-e a korlátolt felelősségű egyéni cégbe jogutódként?

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?

Kérdés: Van-e szabály arra, hogy minden szállítólevél mellé kell számla? Olyan szállítólevélről van szó, amelyet garanciális javítás vagy garanciális csere miatt állítunk ki. A javított, cserélt áruk átadásánál olyan szállítólevelet állítunk ki, amely nulla értékű. Kell-e róla nulla értékű számlának készülnie? Amikor garanciális javításra visszahoznak egy árut, kell-e róla nekünk "bevételezési" szállítólevelet kiállítani? Vagy elég az a szállítólevél, amit a vevő hoz magával? Ingyenesen átadott termékminták esetén elég-e egy szállítólevél, vagy erről is kell nullás számlát kiállítani?

Kérdés: Ügyfelem számlát kapott egy nagy értékű gép vásárlásáról, mely számlában levonásra került egy vásárlási akció keretében összegyűjtött pontjainak az értéke. A pontlevonást követően az eredetileg 600 ezer Ft értékű eszköz 4 ezer Ft nettó értéken került számlázásra. Milyen értéken kell aktiválni a tárgyi eszközt? Az eredeti értéken vagy a pontlevonással csökkentett értéken? Megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, ha az ilyen nagy értékű eszközt névleges értéken, a valóságot meg sem közelítő értéken tartjuk nyilván?

Kérdés: A 4112. kérdésre adott válaszukból levonható-e az a következtetés, hogy a biztosító által totálkárosnak minősített személygépkocsit minden esetben át kell sorolni a készletek közé? Akkor is, ha javítás után rendeltetésének megfelelően használható, forgalmi engedélyét nem vonták be?

Kérdés: A társaság haszonélvezeti jogot vásárol. A konstrukció: a társaság magánszemély tulajdonosai megvásárolnak egy ingatlant, míg az általuk alapított kft. ezen ingatlan haszonélvezeti jogát szerzi meg. A haszonélvezet alapításáért az eladó ingatlan tulajdonosa részére a vevő kft. ellenértéket fizet. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követő évben a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Kérdésünk, a végelszámolás során mi a teendő a haszonélvezeti joggal? Hogyan vezetjük ki a könyvekből, keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?

Kérdés: A 4514. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem: a végzés napjával (2010-es év) konkrétan hogyan kell kiszámolni az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni cég szja-, illetve egyéb adókötelezettségét? Valahol azt olvastam, hogy a "számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulás napjával megszerzett bevételnek kell tekinteni". Hogyan kell kiszámítani a számviteli törvény szerinti átértékelési különbözetet? Meg kell-e állapítani a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések szerint is a vállalkozói osztalékalapot? És ha igen, akkor hol van szerepe akár az adózás, akár az átalakulási mérleg tekintetében? Keletkezhet-e az egyszemélyes kft.-nek a későbbiekben az átalakulás miatt valamilyen adóalap-korrekciója?