Bizományba adott áru hiánya

Kérdés: Bizományba kiadott áruval a partner nem tud elszámolni. Nem jelentette fogyásként, így nem tudjuk, hogy mi van az áruval. Kártérítést szeretnénk érvényesíteni, hiszen a hozzá kihelyezett áru hiánynak minősül, illetve a haszontól is elesünk. Érvényesíthető-e a kártérítés, illetve az a leltárhiánnyal alátámasztható-e, és milyen értéken számolható a kárigény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy az adott esetbennem a klasszikus bizományi ügyletről van szó, amelyet bizományi szerződéstámaszt alá. Az adott esetben a bizományba adás – feltételezésünk szerint – aztjelenti, hogy a bizományba vevőnél van bizományba adottként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Jelképes összegért ital

Kérdés: Élelmiszerüzlet beszállító partnerétől bizonyos összegű vásárlás esetén 1 üveg italt kap jelképes összegért, 1 Ft-tal számlázva, 25%-os áfával. Hogyan kell elszámolni abban az esetben, ha az italt értékesítjük, vagy ha azt az üzlet dolgozói elfogyasztják?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás előtt az áfához kapcsolódóan egymegjegyzés. Remélhetőleg nem az 1 Ft-ra számolta fel a beszállító az áfát? AzÁfa-tv. 71. §-a tartalmazza azokat az eseteket, amelyek nem tartoznak bele azáfa alapjába. Ilyen lehet az üzletpolitikai célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Részesedés értékvesztése

Kérdés: Cégünk 2008 novemberétől 386,3 millió forinttal, 96,7 százalékkal tulajdonos egy másik kft.-ben. A másik kft.-ben a saját tőke és a jegyzett tőke aránya – a 2009. évi mérleg szerint – 39%. Helyesen cselekszik-e cégünk, ha a tartós részesedésére 61% értékvesztést számol el, és ezt a 2009. évi mérlegében mutatja ki? Ezt követően a másik kft. jegyzett tőkéje csökkentésre kerül.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben megadott információkalapján cégük nem jár el a jogszabályi előírásoknak megfelelően, ha már2009-ben értékvesztést számol el részesedése értékének 61 százalékában.A tulajdoni részesedést jelentő befektetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Üzemkörön kívüli tárgyi eszközök amortizációja

Kérdés: Cégünk tulajdonában van egy nyaraló a Balaton mellett, amelyet a nyári időszakban a dolgozóink vesznek igénybe. Idén jelentősebb felújítást végeztünk (gázbekötés, új bútorzat, konyhai gépek). Ezeket aktiváltuk, és a számviteli politika szerint számoljuk el az értékcsökkenésüket. Ezen tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírással adózási szempontból van-e teendő? Ha igen, mikor és melyik értékcsökkenési leírást kell módosítani?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell, hogy amit elvégeztek, azfelújítás-e. Ha a gázbekötés azért történt, mert az üdülőben még nem volt gáz,és a gáz használata az üdülő szolgáltatását javítja, akkor az nem felújítás,hanem az épület értékét növelő munka, és így azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szja-tv. 75. §-ának (3) bekezdésébenfoglaltakból kell kiindulni, mely szerint a közös tulajdon tárgyát képezőingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnekazzal, hogy ezen érték igazolt költségekkel nem csökkenthető. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzbeli és természetbeni támogatás

Kérdés: Egy használtelem- és hulladékgyűjtéssel foglalkozó nonprofit kft. és partnere versenyt hirdet rendszeresen iskolák között, amelynek célja minél több használt elem begyűjtése. A különböző helyezéseket elért iskolák nyereménye lehet pénzbeli és természetbeni támogatás is. A nyeremények nyújtásáról az iskola és a társaság megállapodást köt. Rendkívüli esetben óvodások is beszállnak a versenybe, és így ők is részesülnek a jutalomból. A nonprofit kft. és partnere a nyeremények finanszírozásával, illetve megosztásával kapcsolatban különmegállapodást kötnek. Helyesen jár-e el a kft., ha a nyereményeket térítés nélküli eszközátadásként számolja el? Kell-e áfát, illetve társasági adót fizetnie a térítés nélküli eszközátadás után? Levonható-e a partnerre áthárított költséggel arányosan a vásárolt eszközök input­áfája? Felmerülhet-e illetékfizetési kötelezettsége az iskolának a nyeremény után?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdés szerinttámogatott iskolák, óvodák gazdálkodó szervezetnek minősülnek (intézmények).Így a nyereményként részükre átadott eszközöket a nonprofit kft.-nél is atérítés nélküli eszközátadás szabályai szerint kell elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címke:

Érték nélküli visszavétel bizonylatolása

Kérdés: Cégünk nyomatókba tonerek és festékpatronok utántöltésével is foglalkozik. Az üres, kifogyott festékpatronokat, tonereket vagy visszavásároljuk, vagy érték nélkül vesszük vissza a magánszemélyektől. Ez utóbbi esetben mi a teendő? Milyen bizonylat alapján történjen a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemélyek ragaszkodnak az üres festékpatronok,tonerek átvételének a bizonylatolásához, akkor célszerű az átvételről – erre acélra kialakított – belső bizonylatot kiállítani, amely tartalmazza azátadó/átvevő azonosításához szükséges adatokat, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Jelzáloggal terhelt ingatlan állományba vétele

Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, önmagában az a tény, hogy avásárlás továbbadási céllal történik, a vásárlás módján, bekerülési értékén nemváltoztat, abból a szempontból viszont lényeges, hogy az így megvásároltingatlant nem a beruházások között kell állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Egyet fizet, kettőt kap

Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány pontosítás a kérdésben foglaltakhoz. Akérdés szerinti korábbi időszak 2008. január 1-jét megelőzően volt részbenigaz. Akármilyen típusú ajándékról volt szó, azt adóalanyok részére történőátadáskor rendkívüli ráfordításként kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni cég a kettős könyvvitel alatt

Kérdés: A 2009 előtt már egyéni cégként tevékenykedő vállalkozó az egyéni cégekre vonatkozó módosító jogszabály előírásainak megfelelően 2010. március 5-én módosította alapító okiratát. Ettől kezdődően korlátolt felelősségű egyéni cégként működik tovább. Ezt a cégbíróság március 18-án jegyezte be. Melyik időponttól vonatkozik rá a számviteli törvény? A cégbíróság véleménye szerint az alapító okirat módosításától, más vélemények szerint a cégbírósági bejegyzés napjától. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. éviCXV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 24. §-ának (1) bekezdése alapján az egyénicég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre, azaza kérdésben szereplő esetben 2010. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címke:
1
61
62
63
96