A 2003 januárjában igényelt támogatás elszámolása

Kérdés: A 2002. IV. negyedévére vonatkozó agrárfinanszírozási költségcsökkentő támogatás és agrárfinanszírozási támogatás alapjául szolgáló kamatfizetések és biztosításidíj-befizetések a negyedév végéig teljesültek, de az igazolások, amelyek alapján a támogatások kérhetők, csak 2003 januárjában kerültek kiállításra. Kérdés, az APEH-hoz beadandó támogatásigénylő lapon mely bevallási időszakra vonatkozóan lehet igényelni, és melyik kormányrendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] ...7.), illetve a 104/2001. (VI. 1.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.A számviteli elszámolásokban a 2002. IV. negyedévi költségeket, ráfordításokat ellentételező – az adóhatóságtól az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...77. §-a (2) bekezdésének d) és 2003. január 1-jétől f) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni: a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárolja [közvetlen értékesítés, a könyv szerinti értéket az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni], illetve ha a bérbeadó nem tart rá igényt, és kéri az eredeti állapot visszaállítását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a könyvvizsgáló cég helytelenül értelmezte az Szt. előírásait, az Szt. előírásaival ellentétes könyvelésre utasított.A foglalkozás-egészségügyi ellátást az Szja-tv. is természetbeni juttatásnak minősíti (1. számú melléklet 8.6. pont). Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Árrés után fizetendő áfa elszámolása

Kérdés: Utazást szervező kft. az áfa szempontjából árrés utáni adózásra kötelezett, tehát a bejövő számlákat áfával növelt értéken könyveli, a kimenő számlákban pedig fizetendő áfát nem számíthat fel. Az árrés után fizetendő áfát hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendő összegét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Követelések értékvesztése visszaírásának időpontja

Kérdés: Elfogadható-e a követelések értékvesztése visszaírásánál az a módszer, ha a társaság a 2002. év zárásakor a 2001. év végén elszámolt értékvesztés teljes összegét visszaírja az egyéb bevételekkel szemben, majd a mérleg-fordulónapi értékelés keretében szükségesnek ítélt értékvesztés összegét pedig egyéb ráfordításként elszámolja? Hogyan kell eljárni, ha az a követelés, amelynél értékvesztést számoltak el, behajthatatlanná válik, vagy a követelésből egy kisebb rész ugyan már befolyt, de a további rész befolyása bizonytalan?
Részlet a válaszából: […] ...visszaírja az egyéb bevételekkel szemben, és a jelenlegi értékelés alapján szükségesnek ítélt értékvesztés összegét az egyéb ráfordításokkal szemben számolja el. (A vevőkkel kapcsolatos értékvesztést gyakorlatilag akkor és olyan összegben lehet visszaírni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Közvetített szolgáltatás könyvelése

Kérdés: A közvetített szolgáltatás elszámolható-e oly módon, hogy a beérkezett számlát a 3-as számlaosztályban megnyitott technikai számlán könyveljük a szállítóval szemben, a kibocsátott számlát (továbbszámlázás) pedig a vevővel szemben könyveljük a technikai számlára?
Részlet a válaszából: […] ...– többek között – a közvetített szolgáltatásokat is (T 271 – K 4543). Az Szt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint az anyagjellegű ráfordítások között kell elszámolni az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét (T 815 – K 271).A kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet a válaszából: […] ...mutatkozó különbözetet pénzügyileg rendezni kell, vagy elengedett követelésként, illetve elengedett kötelezettségként a rendkívüli ráfordítások, illetve rendkívüli bevételek között elszámolni.d) Az áfabevallásban devizaalapú forintszámlán lévő áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Részben magánszemély helyett végzett felújítás

Kérdés: A kft. székhelye társasházban van, amelyet fel kell újítani. A társasházban két lakó nem vállalja a felújítás rájuk jutó költségeit. Miként számolható el a felújítás költsége a kft.-nél? Mi legyen a felújítás áfájával?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni (T 31 – K 961, 467), természetesen a beruházási számlán elszámolt összegből a tulajdonostársakra jutó hányadot az egyéb ráfordítások közé kell átvezetni (T 861 – K 162); ha nem az Szt. szerinti felújításról van szó, akkor a karbantartás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Késedelmi kamat adófizetési halasztás esetén

Kérdés: A vállalkozás év közben – pénzügyi nehézségei miatt – az APEH-hel adófizetési halasztásban egyezett meg, amelyre nem pótlékmentes határozatot kapott. Kell-e az adóhátralék miatt késedelmi kamatot felszámítania a december 31-ig terjedő időszakra saját számítása alapján? A késedelmi kamat kivetése 2003 augusztusában várható, amelynek a teljes vagy részbeni elengedését fogja kérni a vállalkozás.
Részlet a válaszából: […] ...a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó konkrét összege nem válik ismertté. Így nem indokolt azt késedelmi pótlékként az egyéb ráfordítások között elszámolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. Célszerűbb az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
1
92
93
94
106