Felújítás támogatásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik a társasági adó alanyai közé. Így az általa adott és az időbeli elhatárolásból visszavezetett – a költségeket, ráfordításokat ellentételező – rendkívüli bevétellel nem csökkenthető az adózás előtti eredmény.Van-e arra megoldás, hogy ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] ...illeték), az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás például a fűtés korszerűsítése, kerítés építése) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Közhasznú egyesület adóalapja

Kérdés: Közhasznú szervezetként besorolt egyesület közhasznú, egyéb cél szerinti és vállalkozási tevékenységet is végez. 2003-tól lehetősége van a vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményével csökkenteni az adóalapot. Kérdés, hogy az egyéb célszerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység együttes eredménye (adózási eredmény), vagy csak az utóbbi (számviteli eredmény) tekintendő az adózás előtti eredménynek?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a közhasznú eredménylevezetés, a közhasznú eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a Szt. előírásain túlmenően az egyéb szervezetre, a közhasznú egyéb szervezetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Árrés után fizetendő áfa elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 57. számában az 1186. kérdésre adott válaszuk nem egyértelmű számomra. Miért az egyéb ráfordítások között kell a fizetendő áfát elszámolni, és miért nem az árbevételt kell azzal csökkenteni? A válasz különösen fontos a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65-66. §-ai szerint az idegenforgalmi tevékenységre különös adózási szabályok érvényesek.Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalanynál az áfa alapja az általa elért, önálló pozíciószámonként számított árrés.Az árrés – az Áfa-tv. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Üzembe helyezésig felmerült költségek elszámolása

Kérdés: 2002-ben jó évet zártunk. A vásárolt gép tárolásával, üzembe helyezésével felmerült költséget az eredmény terhére elszámolhatjuk-e? A nyereségünk elbírná. Van-e arra lehetőség, hogy az üzembe helyezés előtt felmerült költségeket ne az eszköz értékében kelljen figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolási mód következik a számviteli alapelvekből is, elsősorban az összemérés elvéből (a bevételeknek megfelelő költségeket, ráfordításokat kell számításba venni), de a közgazdasági logikából is, hiszen indokolatlan olyan eszközök költségeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Fejlesztési támogatás elhatárolása

Kérdés: Fejlesztési célra kapható támogatáshoz 2002 márciusában pályázatot nyújtottunk be elhasználódott, nullára leíródott gépsorunk cseréjére. A fejlesztés 2002 márciusában elindult és augusztusban megvalósult. Mivel a kért támogatásról még nincs döntés, a fejlesztést 4 évre kötött pénzügyilízing-szerződéssel valósítottuk meg. Bízunk benne, hogy a támogatást 2003-ban megkapjuk. Kérdésünk az, hogy 2002-ben a pénzügyi lízing kamatára és a támogatással arányos költségek fedezetére elhatárolhattunk-e bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...az óvatosság számviteli alapelv érvényesüléséből következik.Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegét akkor lehet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Áfaellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2002-ben 1998-2000. évekre átfogó ellenőrzést tartott. Megállapította, hogy a 25 százalékos áfakulcs alá tartozó termékértékesítésekhez kapcsolódóan a postai szolgáltatást nem lehet tárgyi adómentesnek tekinteni. Emiatt 639 E Ft fizetendő áfát állapított meg három évre. Ugyanakkor 201 E Ft összegben társasági adót igényelhettünk vissza. Vevőink 254 E Ft-ban megtérítették az áfát. Hogyan kell könyvelni a hiányzó 184 E Ft-ot, ha már nincs lehetőségem az önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt a megállapítás időszakában kell előírni befizetési kötelezettségként, azaz 2002-ben (T 8671 – K 467) az egyéb ráfordításokkal szemben. Emiatt tehát nem csökkenhet az 1998-2000. évek adózás előtti eredménye, más oka lehetett a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Befektetési jegyek hozamának elszámolása

Kérdés: Van-e eltérés a nyílt, illetve a zárt végű befektetési jegyek hozama elszámolásában? És akkor, ha a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutatjuk ki? Számomra ellentmondásos az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja, egyrészt a nettó eszközérték és a névérték, másrészt a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetről szól. Melyik az igaz?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az árfolyam-különbözetet az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Később felszámított áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdezőnek kell az eredménye terhére mint elengedett követelést, az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között elszámolnia (T 867 – K 311). Az így elszámolt összeg a hibafeltárás évének az eredményét terheli, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...határoztak meg) hozzáigazították a valós helyzethez, mind az elvégzendő munkák, mind az azokhoz szükséges anyag-, gép-, munkaerő-ráfordítások és azok bekerülési értéke vonatkozásában.Amennyiben a szerződés szerinti építési-szerelési munka norma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
1
91
92
93
107