Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság (az rt.)tulajdonosa (részvényese) – az átalakulással létrejött gazdasági társaságban (akft.-ben) szerzett részesedése (üzletrésze) bekerülési értékeként a megszűntrészesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság (az rt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Követelésekhez kapcsolódó változások

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság által azüzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket, annakbesorolását.A módosítás szerint a nem részesedési viszonyban lévővállalkozások közötti kapcsolatból adódó követeléseket – az áruszállításból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Elszámolás kilépő taggal (eva)

Kérdés: Jelenleg bevételi nyilvántartást vezető evás cég a társaságból kilépő taggal kíván elszámolni. Ebben az esetben milyen kötelezettség terheli a társaságot (eva, áfa, szja), illetve a kilépő tagnak milyen kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem meghatározásakor az Eva-tv. 18. §-ának (11) bekezdéseszerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosanjutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetettösszegnek kell tekinteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke összege. Ilyen esetben (tehát az eredménytartalék terhére történő tőkeemelésnél) valamennyi tulajdonosnál a jelenlegi részesedése arányában nő a rá jutó jegyzett tőke összege, és így a tulajdonosok, a tagok részaránya nem változik. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A kft. anyavállalata a veszteség miatti sajáttőke-negatívumot pótbefizetéssel rendezte. A kft. az akkori előírások szerint a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba tette, majd átvezette a lekötött tartalékba. Ma már a társaság nyereséges. A társaságnak az osztalékfizetés előtt vissza kell-e fizetnie a pótbefizetés összegét? Szükséges-e ehhez a tulajdonos konkrét határozata? Van-e jelentősége annak, hogy időközben tulajdonosváltás történt?
Részlet a válaszából: […] ...eljárni, a taggyűlés (az alapító) külön döntése nélkül kell a visszafizetést teljesíteni.Ha a pótbefizetést teljesítő tulajdonos részesedését (üzletrészét) értékesítette (tulajdonosváltás történt), akkor az erről szóló szerződésben, megállapodásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Üzletrész részletekben történő értékesítése

Kérdés: A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik.A kft. amíg nem rendelkezik az üzletrészhez kapcsolódó jogokkal, amíg a részletre megvásárlandó üzletrész alapján a részesedés, az osztalék az eredeti tulajdonost illeti meg, addig az üzletrészt a részesedések között nem mutathatja ki. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Veszteség leírása a jogutódnál

Kérdés: Egy kft. 2000. április 1-jén szétválással átalakult. A jogelődnél 1997., 1998., 1999., 2000. években veszteség keletkezett. Meddig számolhatják fel e veszteséget a jogutódok?
Részlet a válaszából: […] ...eltelt adóévet is be kell számítani. E rendelkezés addig alkalmazható, amíg a jogutódnál nem szerez(nek) 50 százalékot meghaladó részesedést olyan tulajdonos(ok), amely(ek) az átalakulás időpontjában, az átalakulásban érintett adózó(k)nak nem volt(ak) tulajdonosa(i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének f) pontja alapján a tőkeleszállítás során bevont részesedés (részvények, üzletrészek) könyv szerinti értékét, rendkívüli bevételként kell kimutatni az Szt. 86. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részesedéseknél átlagár alkalmazása

Kérdés: A kft. tulajdoni részesedést jelentő egyik befektetésének egy részét névértéken, nagyobb részét a névérték 10 százalékán vásárolta meg. Ezen befektetések kivezetésekor alkalmazható-e átlagár? Ha igen, akkor az így elszámolt eredmény adóköteles-e, illetve van-e lehetőség az adóalap módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 62. §-ának (1) bekezdése ad arra lehetőséget, hogy csoportos nyilvántartás esetén a tulajdoni részesedést jelentő befektetések bekerülési értéke a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár legyen. Ennek az a feltétele, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszából: […] ...a vételárból azt a részt, ami a befektetésre jutó saját tőke értékével azonos, a tartós pénzügyi befektetések között mint tulajdoni részesedést kell kimutatni, a befektetésre jutó saját tőke értéket meghaladó vételárat (különbözetet) pedig az immateriális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
1
48
49
50
59