Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] Kérdéseire a rövid válasz egyértelműen az, hogy nem, de a 3:99. §-t sem helyesen értelmezik.A tulajdonosok által adott tagi kölcsön valójában a veszteség miatti pénzhiányt fedezte, hat éven át folyamatosan. A saját tőke hiányának megszüntetésére már korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Társaságunk a likviditás biztosítása érdekében tőketartalék-emelésre készül. A saját tőke aránya, a jegyzett tőke megfelel a törvényben meghatározottnak. Tőketartalék-emelés lehetséges-e a jegyzett tőke emelése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehetséges! A tőketartalék-emelés csak a jegyzett tőke emelésével együtt valósulhat meg. Ez az általános szabály!Az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése felsorolja a tőketartalék növekedésének jogcímeit. Feltételezve, hogy a kérdező társaság kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Különváláskor a befektetés bekerülési értéke

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakra már 2007-ben is választ adtunk. Azóta azonban a háttérjogszabályok érdemileg változtak. A Gt. helyett hatályba lépett 2014. március 15-ével az új Ptk. és a 2013. évi CLXXVI. törvény az átalakulásról, az egyesülésről, a szétválásról....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell!A kérdésből nem derül ki, hogy akitől visszavásárolják, az egyedüli alapító, vagy több alapító közül az egyik. Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt előrebocsátjuk, a tőkeleszállítás sokszínűsége mellett – mindenki számára megnyugtató – teljeskörűséget nem ígérhetünk. Az olvasói kérdések jellemzően egy adott esethez kapcsolódnak, és így a válaszok is csak az adott esettel összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Közbenső mérleg közzététele

Kérdés: Osztalékelőleget szeretne a tulajdonos felvenni 2017. októberben. Készítettünk közbenső mérleget 2017. június 30-ra. Az osztalékelőleg kifizethető. Közzé kell-e tenni ezt a közbenső mérleget? Milyen egyéb tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Letétbe helyezési, közzétételi kötelezettséget a különböző jogszabályok csak a beszámolók vonatkozásában írnak elő. A közbenső mérleg nem tekinthető beszámolónak (bár elkészítéséhez kell az eredménykimutatás is), így azt nem kell letétbe helyezni, közzétenni. (Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Saját tőke hiánya

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:189. §-a alapján az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut – többek között –, hogy a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, ugyanúgy, mint a nem jelentős összegű hibákat. Eltérés nem a könyvelésben, hanem a számviteli beszámolóban való bemutatásban van.A jelentős összegű hiba, illetve a nem jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az Art. 164. §-a az adók, a költségvetési támogatások elévülése vonatkozásában tartalmaz előírásokat. A kérdés szerinti esetben a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó adózás előtti eredmény csökkentését nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakra a következ ő ket válaszoljuk:A Tao-tv. 5. számú melléklete szerint nem alanyai a társasági adónak a felszámolás kezd ő napjától a felszámolási eljárás alatt állók. Így a Tao-tv. rendelkezései ezen id ő szak alatt nem alkalmazandók. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
1
20
21
22
73