Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég által feltett kérdések eléggé szokatlanok,vagy nem számviteli, adózási szakember tette fel, vagy nincs minden rendben aszámviteli nyilvántartásokban. A kft.-nek van egy olyan lakása, amelyet iroda céljárahasznál. Számviteli szempontból az a lényeges, hogy mire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés a pénzmaradvány terhére (eva)

Kérdés: Ügyfelünk (társas vállalkozás) 2003. január 1-jétől evás. Könyvviteli nyilvántartásait az Szt. szerint vezeti. Havonta tagi jövedelmet vesz fel, aminek az adó- és járulékvonzatát fizeti. A 2004. évi adózott eredmény alapján megállapított osztalék után jelentős összeg maradt a pénztárban. Ezt a pénzkészletet kiveheti-e evás jövedelemként adófizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés szerint az evás társaság könyvvitelinyilvántartásait az Szt. szerint vezeti, a pénztárban lévő készpénzkészlet nem értelmezhetőjövedelemként, még evás jövedelemként sem, és így az adófizetési kötelezettségnélkül nem vehető ki. Az Szt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ azzal kell kezdeni, hogy a beltag és abt. között a tagi kölcsön nyújtását kölcsönszerződésbe kellett akölcsönnyújtáskor foglalni. A kölcsönszerződésnek legalább a következőket kelletttartalmaznia: a tagi kölcsön összegét, a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Fő szabálynak azt kell tekinteni, hogy az üzleti év adózotteredményét kell elsősorban osztalékfizetésre felhasználni, ha azosztalékfizetés Gt.-ben, Szt.-ben előírt feltételei is teljesülnek. Amennyibenaz üzleti év adózott eredményénél többet kívánnak osztalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás az osztalékelőleggel

Kérdés: Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. és a Gt. előírásai figyelembevételével év közbenosztalékelőleg akkor fizethető, ha a közbenső mérlegben kimutatott adózotteredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegbenkimutatott adózott eredmény arra fedezetet nyújt, az Szt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra (eva)

Kérdés: A kft. adózott eredményét 2003-ig az eredménytartalékba helyezte. 2004-től az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett. A 2004. évi adózott eredményét ki szeretné fizetni a tagok részére. Megteheti-e úgy, hogy az előző évek eredménytartalékát nem veszi igénybe?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, megteheti, ha az Szt. 39. §-a(3) bekezdésében előírt követelmények teljesülnek. Az Eva-tv. hatálya alátartozó kft.-nek is az Szt. előírásai szerint kell – a sajátosságokfigyelembevételével – a beszámolóját elkészíteni. Az evaalany kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékadó

Kérdés: Egy kft. 2002. évi adózott eredménye 8 millió forint. Figyelembe véve a magánszemély vagyoni betétjének arányát a társaság saját tőkéjéhez viszonyítva, és a jegybanki alapkamatot, 2 millió forint osztalék kifizetésére került sor 20% adó levonásával. Az eredményfelosztás szerint 2 millió forint lett jóváírva osztalék kifizetésére (ezt kifizették 2003-ban), és 6 millió forintot az eredménytartalékba helyeztek. A 2004. évi adózott eredmény 3 millió forint. A 2004. évi eredmény felosztásakor, megvizsgálva a magánszemély vagyoni betétjének arányát a saját tőkéhez viszonyítva, a jelenlegi 30%-os mértékig 20% szja levonásával 4 millió forintot vehetne fel. A 3 millió forint adózott eredmény kiegészíthető osztalékkifizetés céljából, az eredménytartalékból. Ha a 2004. évi 3 millió forint eredményt kiegészítem az eredménytartalékból 4 millió forintra, és ez a 4 millió forint a magánszemély vagyoni betétjének a saját tőkéhez viszonyított 30%-os mértéke, hány %-os adólevonást kell végezni? A teljes összegből 20% szja-t kell vonni, ha az teljes egészében 2005-ben kifizetésre kerül, vagy 3 millió forintból 20%, az 1 millió forintból a 2002. évi 35%, vagy a 2005. évi 25% szerint?
Részlet a válaszából: […] Ha a 2004. évi 3 millió eredményt kiegészítik azeredménytartalékból 4 millió forintra, és ez a 4 millió forint a magánszemélyvagyoni betétjének a saját tőkéhez viszonyított 30%-os mértéke, akkor a teljesösszegből 20% személyi jövedelemadót kell vonni, ha azt teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.
Kapcsolódó címke:

Jövedelemkivét az evás társaságból

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evástársaság az evás időszak eredményéből jövedelmet vesz ki. Mi a könyvelés menete? Hol szerepel a kivét?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál előre kell bocsátani, hogy az Szt. hatályaalá tartozó, kettős könyvvitelt vezető evás társaságra is vonatkoznak azSzt.-ben és a Gt.-ben meghatározott osztalék-, illetve osztalékelőleg-fizetésielőírások és az egyéb számviteli elszámolási szabályok. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy jelenleg a vonatkozó törvények nemteszik lehetővé a végelszámolás befejezésekor a vagyonértékelést. Ebbőlkövetkezően a végelszámolásra kerülő kft. eszközei könyv szerinti értékenkerülnek át a tulajdonosokhoz, feltételezve, hogy a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címke:

Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük az egyszerűbbel! A "B" leányvállalat10%-os üzletrészének megvásárlásakor üzleti vagy cégértéket nem lehet kimutatni!A "C" leányvállalat 51%-os üzletrészének megvásárlásakor avételár és az 51%-os befektetésre jutó saját tőke értéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
Kapcsolódó címkék:    
1
58
59
60
73