MRP-szervezetnek adott támogatás veszteség esetén

Kérdés: Egy adott állami vállalat MRP-szervezete – az önprivatizáció keretében – megvásárolta a volt ÁVÜ részvényeit, meghatározott árfolyamon, 15 évi részletfizetési lehetőséggel. A megalakult rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt. Ennek alapján az rt. évenként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást az MRP-szervezetnek a részletfizetés és a kamatok fedezetére. Az rt. 2004. évi eredménye veszteség volt, amely a felhalmozott eredménytartalékot felemésztette. Az rt. saját tőkéje így a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból áll. Amennyiben az rt. a 2005. évben is veszteséges lesz, adhat-e támogatást az MRP-szervezetnek, ami a tőketartalékot fogja csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején tekintsük át az MRP-szervezet részére adotttámogatás számviteli és adózási szabályait. Az MRP-szervezet részére – visszafizetési kötelezettségnélkül – a részletfizetés és a kamatok fedezetére adott támogatást az Szt. 86.§-a (7) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Felszámolási eljárás befejezése a cég megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság ellen 2002. december 12-én megindult felszámolási eljárás 2004 januárjában a hitelezőkkel történt megegyezéssel úgy fejeződött be, hogy a társaság tovább folytatta a tevékenységét. A társaság könyvelését azonban azóta sem lehet elkezdeni, mert a felszámoló nem hajlandó kiadni a teljes zárómérlegét, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a felszámolás időszakában könyvelt bizonylatokat, a benyújtott bevallásokat stb. A felszámoló arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a bizonylatokat neki kell megőriznie. Törvényesen jár-e el a felszámoló?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a felszámoló tévesenértelmezi a Csőd-tv. 53. §-ának (3) bekezdését, és ezzel a számviteli előírásokmegsértésére kényszeríti a tevékenységét tovább folytató társaságot.A Csőd-tv. 53. §-ának (3) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 1998-ban hatályos előírásai alapján a tőketartaléknövekedéseként az alapítók által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskortőketartalékként véglegesen átadott pénzeszközök értékét lehetett kimutatni apénzmozgással egyidejűleg. A leírtakból következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész értéke ingyenes átadáskor

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg az szja alapját üzletrész ingyenes átadásakor, ha az üzletrész visszavásárlásakor a jegyzett tőke 5000 ezer Ft, az eredménytartalék 150 000 ezer Ft, a mérleg szerinti eredmény 3000 ezer Ft, a visszavásárolt üzletrész (40%-os) visszavásárlási értéke 60 000 ezer Ft? A tagok fél évvel később döntenek a visszavásárolt üzletrész ingyenes szétosztásáról, amikor a mérleg szerinti eredmény 4000 ezer Ft (az egyéb sajáttőke-elemek nem változtak). Az szja alapja melyik lehet a következők közül: – a visszavásárlás időpontjában a saját tőke 40%-a, 63 200 ezer Ft, – a visszavásárlási érték, 60 000 ezer Ft, – az ingyenes átadás után maradó saját tőke 40%-a, 40 400 Ft?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a Gt. 143. §-ának (1)bekezdése szerint a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát szerezheti meg,40%-át nem!A visszavásárolt üzletrész értéke az ingyenes szétosztáskornem lehet kevesebb, mint a visszavételkor volt, hiszen időközben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Osztalék adójának megállapítása

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt röviden az Szja-tv. 66. §-ának vonatkozóelőírásai:A társas vállalkozás adózott eredményéből a társasvállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részesedése, osztaléka után az adóta következők szerint kell megállapítani:– az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Be nem fizetett jegyzett tőkére jutó osztalék

Kérdés: A 2004-ben alakult kft. a jegyzett tőke második felét 2005. február 2-án fizette be. A2004-ben képződött nyereségét kiveheti-e a 2005. március 31-ével készült mérlege alapján? Ha nem, akkor ezt a nyereséget 20 százalékos szja-val kiveheti-e 2006-ban az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, hogy nem lehet a nyereséget kivenni, legfeljebbaz adózott eredményt. A Gt. 141. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra a tag amár teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A kérdés szerint atag vagyoni hozzájárulását a mérlegfordulónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Termelői csoport támogatásának elszámolása

Kérdés: A termelői csoport 2004. évre támogatást kapott a 81/2004. FVM rendelet szerint. A támogatást beruházásra, forgóeszköz-vásárlásra és működési költség finanszírozására használtuk fel az általunk előirányzott arányban. A támogatást hogyan kell könyvelni? Esetleg a jogcímtől függően más-más számlára?
Részlet a válaszából: […] A termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet8. §-a alapján a termelői csoportnak az elismeréséhez működési programot kellösszeállítania. Ennek keretében a működés főbb adatait a rendelet 3. számúmelléklete szerinti adatlapon kell megadni. Az elismerés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg-fizetés feltétele

Kérdés: Tekinthető-e a szokásos éves beszámoló közbenső beszámolónak, amely alapján osztalékelőleg fizethető?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem fizethető!Az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz:osztalékelőlegként – más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkorfizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény,illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [3. § (5) bekezdésének c) pontja]üzleti vagy cégértékként kell nyilvántartásba venni cégvásárlás esetén (amikoraz adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzimeg, hogy ezzel a vásárlással az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint a kft. az üzletrészt– a tagsági viszony megszűnése, illetve a tag kizárása esetén az árveréseredménytelenségének esetét kivéve – csak akkor vonhatja be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
1
59
60
61
73