Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság átalakulásának szabályait elsősorban a Gt. VII. fejezete (az 59-80. §-okban) tartalmazza. E szerint kell eljárni akkor is, ha a kft. alakul át betéti társasággá, azzal, hogy az átalakulásról szóló közleményben a Gt. 65. §-a (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Végleges vagyonmérlegben kimutatott saját tőke

Kérdés: Az Szt. 141. §-ának (5) bekezdése alapján, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani. Mit lehet tenni abban az esetben, ha erre nincs lehetőség? A mi gyakorlatunkban bt. alakul át kft.-vé, a vagyonmérleg-tervezetben még megvan a minimális 3 millió forintos jegyzett tőke, de mire bejegyzik a társaságot, a saját tőke kevesebb lesz, mint a jegyzett tőke összege.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. azt feltételezi, hogy a vagyonmérleg-tervezet elkészítésekor helyesen mérték fel az átalakuló társaság vagyoni helyzetét, és a bejegyzésig várható veszteségek fedezetére megfelelő összegű tartalékot képeztek. Amennyiben nem így történt (mert például a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Átalakuláskor tőketartalékba helyezett összeg

Kérdés: Egy bt. 1999-ben átalakult kft.-vé. Nem forgalomképes vagyontárgya miatt tőketartalékot képez. Azóta törlesztette hitelét, sőt az eszközt is értékesítette. Milyen lehetőség van a tőketartaléknak az eredménytartalékba való visszavezetésére? (A társaság folyamatosan nyereséges.)
Részlet a válaszából: […] A régi Szt. 41/I. §-ának (10) bekezdése szerint: korlátolt felelősségű társasággá való átalakulás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a jegyzett tőkén felüli vagyonként kellett figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Az új Szöv-tv. és Szöv-tv. is szabályozta, hogy a szövetkezeteknek mikor kellett, illetve kell fel nem osztható vagyont létesíteniük. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Át nem vett üzletrészek megszüntetése

Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt szövetkezeti üzletrészek bevonását – a jegyzett tőke leszállításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – úgy kell elszámolni, mint más üzletrészek bevonását.A Szöv-tv. szerint az adózott eredményből a közgyűlés döntése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pótbefizetés 2000-ben megtörtént, akkor a régi Szt. 26. §-a (6) bekezdésének d) pontja szerint a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kellett elszámolni azzal, hogy az 1. sz. melléklet 14/b....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Tagi kölcsön

Kérdés: 2001. január 1-jétől adhat-e a társaságnak a vele kapcsolt vállalkozásban lévő magánszemély tagja kamatmentes kölcsönt úgy, hogy sem szja-, sem tao-fizetési kötelezettsége ne keletkezzen? Hogyan kell megítélni, ha a keretszerződést már 2000. december 31-e előtt megkötötték? Hogyan kell kezelni a 2001. január 1-jén már meglévő, korábban kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönöket?
Részlet a válaszából: […] A 2000-ben és a 2001-ben hatályos társaságiadó-szabályok szerint, ha a cég kapcsolt vállalkozása magánszemély, és a vele nem piaci áron kötött szerződés miatt az adózás előtti eredménye több, mint lenne piaci áron kötött szerződés esetén (adott esetben ez áll fenn),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Röviden: nem helyes az eljárás!Az új Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint: "Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre,... és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
68
69
70
72