121 cikk rendezése:
61. cikk / 121 Nyugta, számla rögzítése a könyvviteli nyilvántartásokban
Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság a vizitdíjról a bizonylatokat számítógépes programmal állítja elő. A számítógépes program a nyugtákról, illetve a számlákról napi összesítőket készít, amely összesítve tartalmazza az adott napon vizitdíjból befolyt összeget. A számviteli nyilvántartásban hogyan kell rögzíteni ezeket a bizonylatokat? Egy összegben rögzíthetjük a vizitdíjbevételt? Van-e különbség, hogy a készpénzben megfizetett vizitdíjról nyugtát vagy számlát állít ki a szolgáltató? A számlákat is és a nyugtákat is lehet a napi összesítő alapján egy összegben könyvelni (egy db pénztárbizonylat kiállításával)?
62. cikk / 121 "Excel" táblázat mint pénztári nyilvántartás
Kérdés: Elfogadja-e az adóhatóság a pénztárkezelés adminisztrációjához azt a megoldást, hogy az ügyvezető számítógépes "Excel"-táblázatban rögzíti a napi bevételeit, illetve kiadásait, és mellette kézzel állítja ki – ha szükséges – a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatokat?
63. cikk / 121 Előlegszámla kezelése a teljesítéskor
Kérdés: A kibocsátott előlegszámlát kifizetik. Ezt követően történik az áru fizikai átadása és a teljes összegről a számla kiállítása. Ezzel egyidejűleg készül egy külön számla, amelyen az előleg negatív előjellel szerepel, "előleg vissza" jelöléssel. A vevő a két számla közötti különbözetet fizeti meg. Elfogadható ez így?
64. cikk / 121 Számla kiállítása részszámla után
Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?
65. cikk / 121 Igénybe vett szolgáltatás áfájának visszaigénylése
Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel – áfás számla alapján – fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?
66. cikk / 121 Áfa könyvelése
Kérdés: A Közösségen belüli áfa elszámolására előírt (T 466 – K 467) könyvelési tételt a program nem engedélyezi, csak a 368. számla közbeiktatásával. A le nem vonható áfa ráfordításkénti elszámolásánál a 867. számla ellenszámlája a 466., és nem a 467. számla. A fizetendő áfát miért módosítaná a le nem vonható áfa?
67. cikk / 121 Készletek nyilvántartása
Kérdés: Kft.-nk személygépkocsi-értékesítéssel, a gépkocsik javításával, valamint alkatrészeladással foglalkozik. Számítógépes programmal kerül sor az anyagok, az alkatrészek, a gépkocsik tételes bevételezésére, egyedi nyilvántartással. Az értékesítés, a javítások kiszámlázása is ugyanezen programmal történik. A raktárkészletet is kezeli a program. A könyvelőiroda a főkönyvi könyvelést saját programmal végzi, a bejövő összes számlát azonnal elszámolja az 5., illetve a 8. számlaosztályban, arra hivatkozik, majd a leltár alapján év végén fogja a tényleges felhasználásra helyesbíteni. Helyes-e a könyvelőiroda gyakorlata?
68. cikk / 121 Munkavállalónak fizetett otthoni internethasználat
Kérdés: Ha a kft. átvállalja bizonyos munkakörökben az otthoni internethasználat havi díjának térítését, akkor ezt pontosan hogyan kell bizonylatolnia, hogy adómentes legyen? Az áfa visszaigényelhető-e? A számlán szerepelnie kell-e a cég nevének?
69. cikk / 121 Követelés fejében átvett áruk értéke
Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
70. cikk / 121 "Support" csomag elszámolása
Kérdés: Társaságunk új szerver vásárlásakor a hardveren és a rendszerszoftveren kívül megvásárolt egy ún. "Support" csomagot is. A csomag megvásárlásával a számítógépek szokásos 1 éves garanciaideje 3 évre meghosszabbodott, illetve a szervizelő cég köteles ebben a 3 éves időszakban a javítást munkanapokon 4 órán belül megkezdeni. Acsomag ára a számlában külön szerepel. Mi a "Support" csomag helyes számviteli elszámolása?
