5132 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?

Kérdés: Társaságunk több gyártótól vásárol árut. Üzletpolitikai célból a szállítók különféle engedményt adnak. Előfordul, hogy a szállító az árut nulla forint értékben adja, azért, hogy alacsonyabb értéken értékesítsük. Áruban adott engedmény: 1000 db beszerzés: 800 db piaci értéken, 200 db nulla áron. A szállító minden eladásról számlát állít ki, így a nulla forint értékű átadásról is, csak ebben a számlában ugyanannyi az engedmény összege, mint az áru ellenértéke. A másik esetben az áru értéke nem nulla, hanem egy forint. A szállító ez esetben is számlát állít ki, engedmény nélkül, 1 Ft-os áron. Hogyan kell ezen beszerzéseket könyvelni? Milyen értéken kell a mérlegben kimutatni a december 29-én raktárba beérkezett 0, illetve 1 Ft értékkel számlázott árukat, amelyeket csak jövőre értékesítenek? A társaság FIFO-módszerrel számolja el a készleteit.

Kérdés: Előfordul, hogy kereskedelmi partnereinknek egy bizonyos akció keretében ingyen adunk át termékeket. Jól gondolom, hogy ilyen esetben a korábban készletre vett árut a bekerülési értéken vezetem ki, rendkívüli ráfordításként számolom el? Ilyenkor a bekerülési értéken túlmenően az átadónak az áfát is meg kell fizetnie?

Kérdés: Az egyik ügyfelünk olyan számlát működtet, ahová bizonyos ügyfelek (önfoglalkoztatók) utalnak át összegeket annak érdekében, hogy az ügyfelem (könyvelőiroda) onnan utalja a járulékaikat. Előfordul, hogy a könyvelési számlát is erre a számlaszámra teljesítik, de alapjában véve letéti számlaként kezeljük. A kiva számításánál ezt a bank­számlát is figyelembe kell vennünk?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni saját dolgozóink bérköltségét, ha pályázati forrásból megvalósuló ingatlan­beruházáshoz kapcsolódik? Ezek a dolgozók a munkaidejük egy részét a beruházási projekt megvalósítására fordítják, és a felmerült bért támogatásból finanszírozzák. A támogatási szerződésben nevesítik, hogy az így felmerült bérköltség az ingatlan bekerülési értékének része. Év közben bérköltségként könyveltük, de át kell vezetni a beruházási számlára. Csökkenteni kell a bérköltséget, vagy értelmezhető saját rezsis beruházásként? Költségeinket elsődlegesen a 6/7., másodlagosan az 5. számlaosztályban számoljuk el.

Kérdés: Társaságunk alvállalkozóként részt vett egy belvízelvezető rendszer kiépítésében. Az elvégzett munkára 60 hónapos garanciális kötelezettséget vállaltunk. A megrendelő a számla végösszegéből jóteljesítési biztosítékként egy bizonyos összeget visszatartott. Erre a garanciális kötelezettségre lehet céltartalékot képezni?

Kérdés: Cégünktől minden évben két ember egy frankfurti szakmai kiállításon vesz részt. A repülőjegyet, a szállást, az autóbérlést itthon rendelik meg. A kiállításról hoznak belépőjegyet, szóróanyagot, fényképet készítenek. Eddig a cég nevére kérte az ügyintéző a repülőjegy számláját, kiküldetési rendelvény alapján történt az elszámolás. Az idén az ügyvezető maga intézte, és a saját nevére kérte a számlát. Kiküldetési rendelvénnyel elszámolható így?

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?

Kérdés: Keletkezik-e, illetve mikor keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha az újrahasználható új csomagolószert belföldi partnertől szerezzük be, nem regisztráltuk, sem újrahasználható nyilvántartásba, sem betétdíjas rendszerbe, de a Ktdt. 14. §-ának (5) bekezdése ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk, és ezen csomagolóeszközt belföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy a tulajdonjog nem száll át, hanem a vevőtől elszámolás mellett visszaszállításra, majd újból kiszállításra kerül? Ezen átvállalás mellett lehetséges-e számlán a göngyölegnek az árutól elkülönített módon külön soron történő megjelenítése, számlázása?

Kérdés: Mivel egyes göngyölegek esetén (pl. EUR-raklap) keverednek a saját és az idegen tulajdonban lévő tételek – hiszen nem egyedi a nyilvántartás, hanem csoportos –, hogyan teljesülhet a különböző számviteli elszámolás?