5132 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Üzemanyag-értékesítő kft. e-útdíj-értékesítést és telefonkártya-feltöltést is végez. Az ebből származó forgalmat a saját árbevételeként kell kimutatnia, vagy csak a jutalék az árbevétele?

Kérdés: Cégünk termékeket értékesít, év közben mennyiségben és értékben is nyilvántartjuk készleteinket. Van olyan eset, hogy a termék a vevő részére történő szállítás közben eltörik. Ezt pótoljuk. Ilyenkor a készletre vett árut milyen főkönyvi számlára kell kivezetni? Nem kell-e – ez esetben – az ingyenes átadás után áfát fizetni?

Kérdés: A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?

Kérdés: Társaságunk szakképzéssel foglalkozó nonprofit gazdasági társaság. Tulajdonosa 99%-ban az önkormányzat. Tevékenysége változatlan, fogadja a térség szakiskoláinak tanulóit elméleti és gyakorlati képzésre. 2013-tól megváltozott a finanszírozási rendszer, belépett a rendszerbe a KLIK, amellyel tárgyalásokat folytattunk az általuk igénybe vett szolgáltatás ellenértékének meghatározására és számlázására vonatkozóan. Számlázhatunk-e oktatási szolgáltatást adómentesen? Ha nem, mi lehet a megfelelő szolgáltatási címszó az oktatói bérköltség és az egyéb rezsiköltség számlázására? Az ingatlan- és gépberuházás EU-s támogatásból valósult meg, így bérleti díjat nem számlázhatunk. Üzemeltetési hozzájárulást számlázhatunk? És az áfamentes? A KLIK-nek számlázott összeg vállalkozási célú bevétel? A megváltozott finanszírozás kapcsán tekinthető-e még a társaság szakképzéssel foglalkozó társaságnak?

Kérdés: Az rt. 100%-ban megvásárolta egy másik zrt. részvényeit ez év februárjában. A vásárló rt. május végével be kívánja olvasztani a megvásárolt céget, és egy cégként tovább működtetni. A részvényvásárlást a részesedés számlára (171.) könyveltük, üzleti vagy cégérték nem volt. A beolvasztás során mi történik a 171. számlával? Mi a helyes eljárás a beolvasztással, és melyek a helyes könyvelési tételek?

Kérdés: Hogyan kell forintosítani a devizabankszámlát, ahol folyószámla-hitelkeret van, tehát az egyenleg többször negatív? Kell-e a folyószámla-hitelkeret miatti kötelezettségváltozásokat év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatni? Milyen sorrendet kell tartani egy napon belül a terhelések és jóváírások között? A keletkező devizakötelezettség forintértékét a mérlegben választott – a mérlegfordulónapra vonatkozó –, MNB által közzétett, hivatalos árfolyammal forintosítjuk. A devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük fel, kivéve a forintért vásárolt devizát. A devizában lévő pénzeszközcsökkenések forintértékét átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg. Ha egy napon belül több jóváírás, illetve terhelés szerepel a bankkivonaton, a bankműveletek időbeli sorrendjében rögzítjük a tételeket. Többször egy napon belül a jóváírások és terhelések váltakozva történnek. Az egy napon belüli tételek rögzítésének sorrendje eltérő forintösszegeket eredményez. Előírhatjuk a számviteli politikában a tételek rögzítésének sorrendjét? Véleményünk szerint attól az időponttól kezdve, ahogy a devizaszámla negatívba fordul, továbbra is az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg a devizacsökkenések forintértékét. A jelenleg használt szoftver szerint, ha nullától távolodik az egyenleg (betétet rögzít), a napi árfolyamon történik a rögzítés, ha nullához közelít az egyenleg (kiadást rögzít), a rögzítés kalkulált áron történik. Ha mínuszban van a bank egyenlege, akkor ez fordítva van, banki kiadásnál napi árfolyamon megy a rögzítés, bevételnél pedig az átlagárral. Szerintünk ez nem felel meg a számviteli törvényben előírtaknak.

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?

Kérdés: A cég ügyvezetője Németországba utazott egy kiállításra, a cég érdekében, profiljához kapcsolódik. Az ügyvezető tolmáccsal ment a 4 napos útra. A repülőjegyet interneten foglalta a saját és a tolmács nevére, amelyről foglalási jegyünk és beszállókártyánk van, a szállásról és a kinti autóbérlésről pedig a cég nevére szóló számla, az autópályadíjról "nyugtaszerűség". A kiadásokat kiküldetési rendelvénnyel szeretnék elszámolni. Az elszámolás alapja lehet a magánszemély nevére szóló repülőjegy-foglalás és a "nyugta"? A bizonylatok különböző napra szólnak. Mindent az ügyvezető előlegezett. A kifizetés, elszámolás február 2-án történt. Napidíjat nem számolunk el. Mi számolható el a kiküldetési rendelvénnyel, hogy ne keletkezzen utána adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.