5132 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Cégünk jellemzően nagykereskedelmi tevékenységet folytat, esetenként azonban előfordul kiskereskedelmi értékesítés is. Eddig pénztárgépet nem használtunk, mert nyugta helyett mindig számlát bocsátottunk ki. Biztosítható-e úgy a számlához szükséges adatok kötelező megadása, hogy honlapunkra és a számlázási helyre jól látható módon kiírjuk a kizárólagos számlás vásárlást, amely egyébként a garancia érvényesítésének is a feltétele?

Kérdés: Befogadhatom-e a számlát, ha a számlán a vevő címeként nem a székhely, hanem telephely vagy fióktelep, vagy a székhelytől elkülönülő központi ügyintézés helye szerepel?

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a 2013. évben számlázott és fizetett 2014. évi újság-előfizetés díját annak a társaságnak, amelyik mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít?

Kérdés: Az áruházláncok által számlázott bónuszt, adatfeldolgozást, logisztikai kedvezményt, piackoordinálási díjat, marketingdíjat stb. az egyéb ráfordítások vagy az igénybe vett szolgáltatások között kell könyvelni?

Kérdés: A felnőttképzéssel foglalkozó kft. idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című, kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan állít ki számlákat. A projektben egy fő részére igényelhető támogatás összege legfeljebb 90 000 Ft. Annak a személynek, aki hátrányos helyzetű településen állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, a képzés(ek) költségeinek támogatott összegét minimum 2%-kal kell kiegészíteni, minden más esetben minimum 5%-kal. Az első számlát a tanfolyam indulása előtt kell kiállítani, befizetni az önrészről. A másodikat a tanfolyam befejezésekor: támogatási összeg 83 600 Ft, önrész 4400 Ft, fizetendő: 83 600. Az önrészt árbevételként vagy kapott előlegként, a támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? A támogatást folyósító szerv csak a fentiek szerinti második számlát fogadja el.

Kérdés: Cégünk idegen vásárlási utalványokat is elfogad. Belső szabályzat értelmében az idegen vásárlási utalványokat, egyéb kuponokat 100%-ban lehet levásárolni, abból visszaadni sem készpénz, sem saját utalvány formájában nem lehet. Egyik vevőnk 4960 Ft összegben vásárolt, és 5000 Ft-os idegen, de elfogadható utalvánnyal szeretett volna fizetni. Az eladó tájékoztatta a belső szabályzatról, nem fogadta el az utalványt, pedig a vevő közölte, hogy nem kell neki a visszajáró pénz. A vevő bejegyzést tett a panaszkönyvbe. Helyesen jártunk el? Amikor a vevő utalvánnyal, kuponnal fizet és számlát kér, kiállítható-e az áfás számla?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?

Kérdés: Magyarországi kft. Németországban építőipari tevékenységet végez. Ott csak áfaregisztrációra jelentkezett be. Ott fizeti az áfát, itthon a nettó árbevételt könyveljük. A kiküldötteknek itthon fizetjük a tb-t, végezzük a bérelszámolást, a munkabért forintban kapják. A kft. a számlát euróban állítja ki, azon a kinti adószámot tünteti fel, a számlát nem átutalással, hanem készpénzzel, euróban rendezik. Eurós pénztárt működtet, a kinti kiadásokra elszámolásra adnak ki eurót. Jó ez így? Hogyan kezeljük a le nem vonható áfát? Van-e külön­adó-fizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Társaságunk nonprofit kft., filmszínház, főtevékenysége filmvetítés. A filmvetítési szolgáltatás könyvelése 529 vagy 815? A film jegybevételének bizonyos százalékát kell kifizetnünk.