5125 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Anyavállalatként a leányvállalatunk veszteségének fedezetére pótbefizetést eszközlünk. Kell-e kamatot számolni és hogyan kell azt könyvelni?

Kérdés: A" kft. tulajdonosa "B" kft. és "C" kft. A "B" kft. megvásárolja "C" kft. üzletrészét. Az adásvétel időpontjában "A" kft. könyveiben szerepel "C" kft. felé ki nem fizetett osztalék. Az üzletrész-adásvételi szerződésben az üzletrész ellenértéke került rögzítésre 100 értékben, és az, hogy az eladó "C" kft., ezenfelül sem az "A" kft.-vel, illetve sem a "B" kft.-vel szemben semmilyen követelést nem támaszt "C" kft. Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint az üzletrész bekerülési értéke az érte fizetett ellenérték. A fent vázolt szerződés ugyanakkor tartalmaz egy osztalékkövetelést is. A tranzakció "B" kft. könyveiben történő elszámolásának három lehetséges változata van (a kérdező ismerteti azokat azzal, hogy mindegyiket aggályosnak tartja). Kérdése, melyik változat a helyes?

Kérdés: Egy vidéki székhelyű vállalkozásnak több nagy telephelye van az országban, így Budapesten is. Az ügyvezetés a székhelyen van, de a kereskedelmi igazgató Budapesten lakik. A kereskedelmi igazgató havonta több alkalommal tölt el több időt hivatalos ügyben a székhelyen vagy egyéb telephelyen. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy ott is kell megszállnia. Hogyan kell helyesen alátámasztani a szállásköltséget? Minden egyes alkalommal kiküldetési rendelvényt kell kitölteni?

Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?

Kérdés: Ügyfelem havi rendszerességgel honlapkarbantartást, tanácsadást számláz átalánydíjasan. A szerződés átalánydíjas, szintén havi rendszerességgel történő teljesítést ír elő. Véleményem szerint ez határozott idejű szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelynél a teljesítési határidőnek meg kellene egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelem – ennek ellenére – a számlákon a teljesítésre a hónap utolsó napját tünteti fel, amely nem egyezik meg a fizetési határidővel. A könyvelői felelősség miatt kérdezem, a könyvelőnek mit kell tennie ez esetben? El kell fogadnia azt a teljesítési dátumot, amit az ügyfél helytelenül tüntet fel a számlán, vagy felül kell bírálnia, és a fizetési határidőre az áfát megfizetni? A bejövő számláknál is ugyanez a probléma? Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés a számlán feltüntetett teljesítést, vagy a törvény által helyesen vélelmezett teljesítést fogja elfogadni?

Kérdés: A fel nem használt és vissza nem igényelt közteherjegyek elszámolásának számviteli és adózási vonzatait szeretném, ha ismertetnék. Mivel a közteherjegyek már nem kerülnek felhasználásra, selejtezni kell és ráfordításként elszámolni? Mivel nem kísérelték meg a visszaigénylést, ezért adóalap-növelőként kell nyilvántartani?

Kérdés: Társaságunk 2 db lakást vásárolt. Az egyiket bérbe adtuk magánszemélynek, a bérleti díjat számlázzuk havonta a lakónak. A másik lakásba a tulajdonos fia költözött, nem fizet egyelőre semmit. Kérdésem, hogy milyen adó- és járulékfizetés terheli a társaságot az után a lakás után, amelyben a tulajdonos fia térítés nélkül lakik?

Kérdés: Cégünk rendelkezik deviza- és forintbankszámlákkal is. A könyveinket forintban vezetjük. A devizaszámláról a forintszámlára való átvezetéskor a bank a vételi árfolyamot használja. Mi a devizaszámláról történő kifizetések könyvelésekor az átlagárfolyamot használjuk. A fentiek miatt az átvezetési számlánk nem fut ki nullára, mivel a forintszámláról és a devizaszámláról más-más összeg kerül rá. Ha az átvezetéseket a bank által megadott vételi árfolyamon könyveljük, az átlagárfolyam nagymértékben torzul. Mit csinálunk rosszul?

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.