5125 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele flottakezeléssel, autó-bérbeadással is foglalkozik. A bérbe adott autók nem a cég saját tulajdonában vannak, hanem operatív lízing konstrukcióban maga is bérbe veszi ezeket. Ügyfelei között magánszemélyek is vannak. A magánszemélyeknek bérbe adott autók után van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? A finanszírozó bank az operatívlízing-díjról számlát állít ki, amit a cég közvetített szolgáltatásként továbbszámláz a magánszemély felé bérleti díjként. Véleményünk szerint a valódi cégautó-használat nem valósul meg, hiszen ez esetben a valós gazdasági esemény az, hogy az autó bérbeadása magánszemély részére történik.

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti a nyilvántartásait. A pénztárban előfordul, hogy például július 25-én több számlát fizet ki a pénztáros, amelyek közül az egyik április 10-i, a másik május 25-i, a harmadik június 19-i keltezésű készpénzes vásárlásról szól. A könyvelésben nem a kifizetés dátuma szerint történik a könyvelés, hanem az egyes számlák dátuma szerint. Helyes ez így?

Kérdés: Valaki saját készítésű művészeti alkotását kívánja eladni, miként kell adózni utána, mi lesz a költsége?

Kérdés: A társaság egyik dolgozóját szaktanfolyam elvégzésére kötelezte. A tanfolyam időtartama: 2008. 10. hónaptól 2010. 02. hónapig. A tanfolyam szervezője a teljes összegről szóló számláját 2009. 03. hónapban megküldte. 2009. 04. hónapban a tanfolyamra küldött dolgozó közös megegyezéssel távozott a társaságtól. A társaság a tanfolyamszervező számláját még nem fizette ki, csökkentett összegről próbál egyezkedni. Annak tudatában, hogy a tanfolyam nem lesz befejezve, a társaság költségként teljes összegében elszámolhatja a tanfolyam díját? Esetleg természetbeni juttatásként kell adóznia?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.

Kérdés: A kft. a két munkavállalóját munkáltatói kötelezvény alapján, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzése végett szakképzésre küldte el. A kft. egyik munkavállalója 2008. 04. hónapban kezdte a 3 éves tanfolyamot. A szakképző intézménytől a kft. megkapta a 2009. évre eső teljes képzési díjat tartalmazó számlát 210 000 Ft-ról. A 2009. 02. 01-től módosult Szja-tv. 7. §-ának p) pontja alapján a kft.-nek a minimálbér két és félszeresét meghaladó rész feletti összegre a természetbeni hozzájárulások alapján az adót és a járulékokat ki kell-e fizetnie, kell-e adózni a korlát feletti rész után?! Az Szja-tv. módosítása 2009. 02. 01-től hatályos. Vonatkozik-e ez a módosítás a már 2008. évben megkezdett tanfolyamokra? A cég másik munkavállalója úgyszintén 2008-ban kezdett meg egy tanfolyamot. A munkavállaló jelezte, hogy másodállásában nyelvtanfolyam elvégzésére akarják kötelezni. Mivel a két cégben a munkavállalót érintő szakképzések összköltsége 250 000 Ft, ezért kell-e adózni a 178 750 Ft feletti rész után? Ha igen, melyik cégnek kell adóznia a különbözet után? A munkavállalónak nyilatkoznia kell a másodállásában, hogy ő már 2009-re meghatározott értékben – "természetbenijuttatás-mentes" – szakképzésben részesül?

Kérdés: Biztosításközvetítő kft. az üzletkötőkkel megbízási szerződést kötött különböző biztosítási módozatok értékesítésére. Az üzletkötőnek a kft. jutalékot fizet, a biztosítótól pedig jutalékot kap. Értelmezésünk szerint az üzletkötőkkel kötött megállapodás alapján a közvetített szolgáltatás megvalósul, amely elszámolásának szigorú formai követelményei vannak. Ezúton szeretném kérni minden előírt követelmény összegzését a közvetített szolgáltatások elszámolására vonatkozóan.

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.

Kérdés: Cégünk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Vevőinknek lehetőségük van arra, hogy az áruinkat banki hitel felvételével vásárolják meg. A banki hitelt mi intézzük, a bank nekünk átutalja a vevő helyett a vételárat. A banktól ezért havonta pénzügyi szolgáltatás közvetítése jogcímen pénzt kapunk, amelyről a számlát cégünk állítja ki. Kérdés, a banktól utólag kapott összeget melyik 9-es számlára lehet könyvelni?