5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A 2006 júliusában kiállított szolgáltatási számlánkat a vevő átvette. A problémánk az, hogy a vevő telefonos felszólításunkra szóban közölte, nem ismeri el a teljesítést, sőt azt állítja, hogy meg sem rendelte. Valóban, a megrendelés szóban, telefonon történt, aláírt szerződésünk nincs. Az év végi egyenlegközlő tértivevényt a posta nem küldte vissza. A fizetési felszólítást elküldtük. Mi a teendőnk?

Kérdés: 2007 elején ügyfelemet áfakiutalás előtti vizsgálatra rendelték be, az arra illetékes szerv elé. Ügyfelem egy nagyon különleges, piacon nem kapható, egyedi gyártású termelőgépet vásárolt 5 500 000 Ft-os vételáron, mely összegnek az áfáját visszaigényelte. Áfakiutalás előtt a hivatal behívta ellenőrzésre, és a számlán szereplő összeget saját szakértőjével felülvizsgáltatta és felülbírálta. Az 5 500 000 Ft-os vételárat 1 272 000 Ft-ra módosította feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva, és az adásvételi szerződést színlelt ügyletnek minősítette. Döntését arra alapozta, hogy a számlákon szereplő értékesítési ár a termék tényleges forgalmi értékét jóval meghaladja.

Kérdés: Engedményezési szerződésben foglalt érték csak teljesített ellenértéket takarhat, vagy jövőbeni ellenértéket is lehet engedményezni? Az első esetben, ha az engedményezett összeg nagyobb, mint az engedményes szolgáltatási értéke, akkor véleményem szerint előlegfizetésről van szó, ha a kötelezett az engedményezési szerződés időpontjában kifizette volna az engedményest. Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó értékesítését elszámolja bevételként, a szolgáltatás ellenértékét kiadásként, mintha a pénzügyi teljesítés megtörtént volna? Hogyan számolandó el a még szolgáltatással le nem fedett érték? Van-e jelentősége annak az engedményező szempontjából, hogy a kötelezett mikor fizet?

Kérdés: Szlovákiából indul az áru közvetlenül Magyarországra. A szlovák cég svájci cégnek számláz, és a svájci cég számláz a magyar cégnek. Hogyan alakulnak az áfakapcsolatok, ha a fuvart a szlovák cég, vagy a svájci cég, vagy a magyar cég rendeli meg?

Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?

Kérdés: Egy gabona, vetőmag, takarmány nagykereskedésével foglalkozó kft. 2004. május 2-án pályázatot nyújtott be – vissza nem térítendő támogatásra – magtisztító és raktározó csarnok létesítésére, melynek összértéke 50 097 645 forint. Ezen projekt megvalósításának kezdési időpontja 2004. 05. 17., és befejezésének időpontja 2004. 10. 31. A magtisztító és raktározó csarnok felépítése határidőre megtörtént, mely idő alatt a cég a beruházás áfáját visszaigényelte. Az elnyert támogatás 2006. június hónapban került a cég számlaszámára, mely összegből másnap a cég befizette az 5 663 650 forint áfát (a kapott támogatás 25 százalékos áfája). Helyesen járt-e el a cég, amikor a támogatás megérkezése után befizette az elnyert támogatás 25 százalék mértékű áfaösszegét, de nem 2004. évre vonatkozó önrevízió keretében? Hogyan kell a számvitelben elszámolni: rendkívüli bevételként, halasztott bevételként elhatárolni a tárgyévi értékcsökkenés figyelembevételével stb.?

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?

Kérdés: Közös őstermelői igazolvány esetén az erdőgazdálkodási tevékenységből származó bevétel megosztható-e a tagok között, ha az erdőgazdálkodási tevékenység értékesítési bevétele nem köthető több tag tulajdonához? (Szja-tv. 6. sz. melléklet 1. pont, őstermelői tevékenység "saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás".)