5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Egyre több magánszemély autójára tesznek fel reklámmatricákat, melyek "fejében" a magánszemély személyautójára felvett hitel törlesztését átvállalják. Az életben ez úgy történik, hogy a magánszemély szerződést köt egy céggel, melyben vállalja, hogy a reklámmatricát "viseli", továbbá munkanaponként 30 km-t megtesz az autójával. A cég havonta a magánszemélynek (számla ellenében) átutalja a bérleti díjat. A bérleti díjból a kifezető semmit nem von le, a magánszemélyt nyilatkoztatja, hogy a bérleti díj után fizetendő közterheket saját maga rendezni. Ez esetben a kifizetőnek nem lenne kötelessége az szja-t, ehót levonni? Mivel a magánszemélyre hárít át mindent, milyen kötelezettségei vannak a magánszemélynek? Az APEH-nál bejelentkezett. Mikor és milyen közterheket kell megfizetnie a bérbe adó magánszemélynek?

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó vagyok. Szolgáltatást végzek belföldön. A szolgáltatást euróban számlázom, a vevő is euróban fizet. Világos, hogy a számla értékét a pénzügyi teljesítés napján kell az szja-alapba beszámító bevételek közé könyvelni, de milyen árfolyamon? Ha a devizaszámlán tartott eurót beváltom, átvezetem az elszámolási betétszámlára, az alkalmazott árfolyam és a beváltás napján érvényes árfolyam különbözete elszámolható-e az egyéni vállalkozónál árfolyam-különbözet címén árbevételként, illetve költségként az árfolyam jellegétől függően? És hogyan történik helyesen az áfa elszámolása?

Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy szállítsa el az árut a következők szerint: a felrakás helye: Unión belüli ország (nem Magyarország), a lerakás helye: Záhony, innen vasúton megy tovább az áru EU-n kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. A közösségi fuvardíj megosztása hogyan történik a felénk kiállított számlában? Belföldi útszakasz, külföldi útszakasz? Áfa szempontjából: adómentes és az áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz áfamentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Unión kívüli ország a megbízó. Belföldi szakasz az uniós határig adómentes, az Unión kívüli szakasz Áfa-tv. területi hatályán kívüli?

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként foglalkoztatott munkavállalóink részére napi 25 euró napidíjat szeretnénk adni. A 168/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében leírtak alapján igazolás nélkül elismert költségként, adómentesen elszámolható a napi 25 euró, ha a napidíj mellett csak a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával igazolt költségeket számoljuk el. Kérdésünk lényege: Mi számít "gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó költségnek"? A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos autópályadíj és parkolási díj elszámolható-e, elismert költségnek számít-e az adómentesen juttatott 25 euró mellett?

Kérdés: A társaság gépet értékesített 100 ezer euróért. Előlegként 30 ezer eurót kapott. Az előleget a banki beérkezés napján érvényes árfolyamon könyvelte. Sajnos, a számlázási program nem képes előállítani a megfelelő számlát, ezért kénytelen volt a társaság előlegszámlát lemínuszolni azon az árfolyamon, amelyen beérkezett. Egy másik számlán a teljesítés napjával számlázta a gép eladási árát, a teljesítésnapi árfolyamon. A vevő ez ellen tiltakozott, szerinte le kellett volna számlázni a gépet úgy, hogy 30 ezer euró az előleg árfolyamán, 70 ezer euró a teljesítésnapi árfolyamon. Kinek van igaza?

Kérdés: Társaságunk alapanyagának jelentős hányadát logisztikai céggel szállíttatja be a gyártás telephelyére. Az alapanyaggyártó számláját anyagköltségként, a szállító cég számláját igénybe vett szolgáltatásként könyveljük. Helyesen járunk-e el? Vagy a szállítási költséget is el lehet számolni anyagköltségként? A helyi iparűzési adó szempontjából nem mindegy!

Kérdés: A belföldi kft. határozott időre, 1998-2003-ra bérbe adta az üzlethelyiséget. A bérlő a szerződés lejárta előtt elhagyta a bérelt helyiséget, 2002-2003. évekre nem fizetett bérleti díjat. A bérbeadó a bérleti díj követelése miatt bírósághoz fordult. A jogerős bírósági ítélet a bérlőnek kedvezett. Ezzel a bérbeadó nem értett egyet, és a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatta, a bérbeadónak adott igazat, és kötelezte a bérlőt 6 millió forint bérleti díj, 2 millió forint kamat megfizetésére, valamint 2004. februártól a kifizetésig számított késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság ítélete 2007 januárjában érkezett meg. A bérlő azóta sem fizetett, sőt felszámolás alá került. Mikor, melyik évre kell elszámolni a megítélt követelést? Különösen a számszerűsített, illetve az idő függvényében változó kamatot?

Kérdés: 2006. IV. negyedévére vonatkozó szolgáltatást partnerünk 2007. 01. 25-i számladátummal, 2007. 01. 20-i teljesítéssel számlázta. Kimutatható-e 2006. 12. 31-én kötelezettségként a bruttó összeg a mérlegben, vagy passzív időbeli elhatárolás?

Kérdés: Közhasznú társaság az önkormányzattól támogatásban részesül, amelynek összegét cél szerinti tevékenységére, illetve az önkormányzat tevékenységét bemutató ingyenes kiadvány elkészítésére és terjesztésére fordítja. A kapott támogatás után kell-e áfát fizetni? A kiadvány elkészítésével kapcsolatban felmerült beszerzések előzetesen felszámított áfája levonható-e?