5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Cégünk nagy mennyiségben vásárol számítógépeket ún. OEM-szoftverekkel együtt. Ezeket a szoftvereket csak a gépekkel együtt lehet értékesíteni, önmagukban nem forgalomképesek. Cégünk az OEM-szoftvereket az immateriális javak között szellemi termékként tartja nyilván. A számítógépek számláin azonban csak egy tételben szerepel a gép ára, nincs részletezve, hogy mennyit ér a hardver, illetve a szoftver. Így gondot jelent, hogy az OEM-szoftvereket milyen értéken vegyük állományba. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket a szoftvereket a géppel együtt aktiváljuk, és csak az analitikus nyilvántartásban utaljunk arra, hogy a gép értéke az OEM-szoftver értékét is magában foglalja?

Kérdés: A kft. a már elavult, használaton kívüli gépeket, szerszámokat, amelyek könyv szerinti értéke nulla, selejtezte. A selejtezési szabályzat alapján a selejtezett eszközökről selejtezési jegyzőkönyvet vettek fel. A selejtezett gépek, szerszámok egy részét a kft. dolgozóinak értékesítette 2-5 ezer forintért, amelyről áfával növelt készpénzes számlát állított ki a dolgozók nevére. Az eszközöket a könyvviteli nyilvántartásokból kivezette, a dolgozók felé számlázott összeget egyéb bevételként számolta el. A selejtezésről kell még egyéb bizonylatot is kiállítani? Van társaságiadóalap-korrekció? A dolgozóknak értékesített gépeknél van szja? A használhatatlan gépek végérvényesen kikerülnek a kft. tulajdonából, megsemmisítik azokat. Ezt hogyan kell dokumentálni?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaság az állami támogatással megvalósuló, még termőre nem fordult gyümölcsfaültetvényét arra jogosult magánvállalkozónak kívánja értékesíteni. (Az ültetvény 3 éves.) A társaság a mikrovállalkozásokra vonatkozó társaságiadóalap-csökkentés lehetőségével élt a beruházás alapján. A bérelt termőföld nem része az adásvételnek. Kérdések: Hogyan történjen a számla kiállítása (mit tartalmazzon)? Mi történik a kötelezettségek között szereplő állami támogatás összegével? Milyen egyéb adózási kérdésre kell még figyelni a beruházás értékesítésekor?

Kérdés: Kft.-nk éttermet működtet. A számla ellenértékét, amely étel- és italfogyasztást is tartalmaz 15, illetve 25 százalékos áfával, a vendég bankkártyával egyenlíti ki, a borravalóval együtt. A borravalót az áfa szempontjából hogyan kell kezelni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 16-17. számában a 318. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a víziközmű-társulatok számvitelével. Van-e változás a gazdasági események könyvelésében? Hogyan történik a küldöttgyűlés által jóváhagyott érdekeltségi hozzájárulás előírása (10 évre előre, részletfizetés van)? És hogyan kell könyvelni a befizetett érdekeltségi hozzájárulást?

Kérdés: Kérdésem a közhasznú alapítvány esetében az adomány értelmezésére irányul. Konkrétan az a kérdés, hogy az Szja-tv.-ben meghatározottakon túli vagyoni előnynek minősül-e az oktatásban részesítés, vagy ellenérték nélküli, kedvezményes juttatás (pl. tankönyv). További kérdés, hogy indokolt-e megkülönböztetni, ha akkreditált oktatás történik, illetve ha nem? Általában van-e jelentősége, hogy az alapítvány normatív támogatásban részesül, illetve lehet-e adomány a befizetés, ha díjat szed az alapítvány, amelynek befizetése a szolgáltatásnyújtás feltétele? Adománynak tekinthető-e a befizetés, ha nincs tandíj, csak ajánlott befizetés? A hatályos Áfa-tv. szerint mikor kell számlát adni a befizetésről?

Kérdés: Az Áfa-tv. 2004. május 1-jétől hatályos 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja az építőipar korábbi szolgáltatási besorolását megváltoztatta, és építési szerződés alapján termékértékesítésnek minősítette. A korábbi SZJ 4521 és SZJ 4522 azonosító számok helyett milyen azonosító számot kell alkalmazni az építés-szerelési tevékenység teljesítéséről kiállítandó számlákon? Az SZJ-számok megegyeznek a TEÁOR-számokkal, amelyek a statisztikai számjelnek is részét képezik?

Kérdés: Melyik a helyes eljárás az uniós anyagbeszerzésekhez kapcsolódó csomagolási termékdíjjal kapcsolatban? Az anyagbeszerzés termelési célra történik, az anyagok beérkezésekor az anyagok csomagolása (kartondoboz, műanyag tasak) hulladékká válik. Az uniós csatlakozás előtt a csomagolás termékdíját a vámértékben növelő tényezőként kellett figyelembe venni, és így a vámáru áfaalapjában is benne volt. És hogyan van ez 2004. május 1-jétől?

Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?