Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...e) pontja alapján az egyéb bevételekközött kell kimutatni, az értékesítésről kiállított, a vevők által elismert,elfogadott számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – értékben.A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint az adásvételiszerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.

Lakásépítés kamatának elszámolása

Kérdés: Egy társaság, amely lakásokat épít eladási célból, a lakásépítéshez felvett hitel kamatát elszámolhatja-e a lakások beszerzési árában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elszámolhatja, mint az egyéb szolgáltatások költségétaz 5. számlaosztályban, és mint ilyen költséget figyelembe veheti alakásépítési közvetlen önköltségében. Itt kell megjegyezni, az eladási célból épített lakásokkalkapcsolatos számlázott tételeket igénybe...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címke:

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...társaság, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgálópénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani,pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani. Nyilvánvaló, hogy az "A"társaság a hivatkozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.

50 százalékos értékcsökkenési leírás

Kérdés: A Tao-tv. 1. sz. mellékletének 9. pontja szerint a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, korábban még használatba nem vett, 33, illetve 14,5%-os kulcs alá tartozó eszközök esetében 50%-os értékcsökkenés érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben a 2003-ban beszerzett eszközök adótörvény szerinti értékcsökkenése megváltoztatható?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előírás tehát a 2003-ban beszerzetteszközöknél csak akkor alkalmazható 2005-ben, ha ezen eszközök 2004. december31-én még a beruházási számlán vannak, azokat rendeltetésszerűen 2005-benvették használatba, amortizációjának elszámolását 2005-ben kezdték meg.Amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.

Felújítás utáni értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: Hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, ha egy részben leírt tárgyi eszközt felújítunk? Ha változatlan, ha változik a hasznos élettartam? Ha lehet, akkor példán keresztül kérjük bemutatni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eszköz atárgyi eszközök között szerepel: bekerülési (beszerzési) értéke a bruttó érték.Így a pótlólagos beruházás, a felújítás számlázott (aktivált) értékével abruttó értéket kell növelni. [Itt kell megjegyezni, ha a tárgyi eszközt –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.

Elhullott májliba elszámolása

Kérdés: Májliba előállításával foglalkozó kft. értékesítési számláját a vevő által adott igazolás alapján állítja ki. Ezen igazolás az út közben elhullott libák értékét nulla értékkel tartalmazza, de azt a kft. káreseményként nem könyveli. Helyes-e a kft. számviteli elszámolása akkor, ha a kft. a készletekről nem vezet nyilvántartást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...után nézzük a helyes elszámolást:– az értékesített májlibák – áfa nélküli – eladási árát avevő igazolása után kiállított számla alapján kell árbevételként elszámolni,– az elhullott májliba közvetlen önköltségét meg kellállapítani, az így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címke:

Kapott szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Iskolánk fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül különböző cégektől – szakképzési hozzájárulásként – pénzügyi támogatásban részesül. Az ilyen címen kapott összeget a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg rendkívüli bevételként számoljuk el, majd halasztott bevételként időbelileg elhatároljuk. A halasztott bevételként kimutatott összeget a kapott pénzösszegből megvalósított tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor szüntetjük meg. Ha a kapott pénzösszeg csak részben fedezi a tárgyi eszköz, az immateriális jószág bekerülési értékét, akkor a bekerülési értéknek a költségként, ráfordításként elszámolt összegének támogatással arányos részével csökkentjük a halasztott bevételként elszámolt összeget. Helyesen járunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...része. Aszakképző iskola a kapott fejlesztési támogatást a felhalmozási célúpénzeszközátvétel vállalkozástól elnevezésű alszámlán köteles elszámolni aköltségvetési elszámolási számlával szemben. A fejlesztési célra kapott és felnem használt pénzeszköz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 8.

Áfa könyvelése

Kérdés: A Közösségen belüli áfa elszámolására előírt (T 466 – K 467) könyvelési tételt a program nem engedélyezi, csak a 368. számla közbeiktatásával. A le nem vonható áfa ráfordításkénti elszámolásánál a 867. számla ellenszámlája a 466., és nem a 467. számla. A fizetendő áfát miért módosítaná a le nem vonható áfa?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával.Ezért a könyvelési tétel: T 466 – K 467. A 368. számla közbeiktatása ebbőlkövetkezően felesleges, a gazdasági esemény könyvelését meghamisítja. (A 368.számla beiktatása akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 8.
Kapcsolódó címkék:  

Tagdíj számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 111. számában a 2287. számú kérdés a tagdíj számlázására vonatkozott. Kérjük a kérdésre adott válasz jogszabályi hátterét!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a gazdasági művelet tartalmát(tagdíjbefizetés). Ezen követelményeknek a legjobban a – szigorú számadásikötelezettség alá vont – számla, illetve készpénzes befizetés esetén azegyszerűsített számla felel meg, még akkor is, ha a tagdíj áfamentes, és azÁfa-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 8.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés

Kérdés: A valutapénztárba a devizaszámláról vettünk fel eurót. A pénztáros kiadta a külföldi kiküldetésre a munkavállalónak, akinek utólag nem kell elszámolni a valutával, a bérében szerepel, adózik utána. Kérdés, hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...valutát a munkavállalónak elszámolásra átadottelőlegként kell kimutatni. Elszámolása a következő:– a valuta felvétele a devizaszámláról:= a felvételkori választott devizaárfolyamon: T 382 – K 389;= a devizaszámla tényleges árfolyamán: T 389 – K...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
417
418
419
…
524