Értékesítési céllal vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég továbbértékesítési céllal ingatlant vásárolt. Az épületen több millió forint értékű felújítást hajtottak végre. Helyesen járunk-e el, ha az ingatlan bekerülési értékét az áruk között, a több évig elhúzódó felújítást pedig a beruházások között számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékét helyesen mutatják ki az áruk között. A felújítás keretében – a más vállalkozások által – elvégzett munkák számlázott értékével az áruk között kimutatott épület értékét kell növelni. Amennyiben az ingatlanforgalmazó saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Átalakulás: befektetett eszközök bruttó értéke

Kérdés: Átalakulással létrejött kft. nyitó mérlegében mit kell a befektetett eszközök bruttó értékének tekinteni? A jogelődtől áthozott eszközök esetén kell-e maradványértékkel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...azaz nettó értéken) kell szerepeltetni, és így a vagyonmérleget alátámasztó végleges vagyonleltár alapján megnyitott főkönyvi számlákon is a befektetett eszközök bruttó értéke a jogelőd könyveiben kimutatott nettó értékkel lesz azonos.Az előbbiek következnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Felújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: A kft. a magánszemély tulajdonában lévő irodaépületen felújítást végzett, azt beruházásként tartja nyilván. A tárgyévben megállapodott a tulajdonossal, hogy 2 évig nem fizet bérleti díjat. A bérlet fejében végezte el a felújítást. Hogyan kell elszámolni az ügyletet a kft.-nél, a magánszemélynél? A kft. elszámolhatja-e költségként a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az még folyamatban van. Ha már befejezte, akkor a bérelt irodaépületen végzett felújítás bekerülési értékét a beruházási számláról át kell vezetnie az ingatlanok közé az új Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint, és meg kell határoznia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Devizák átváltása euróra

Kérdés: A különböző devizanemekben vezetett számlákat a bankok 2001-ben automatikusan átváltották euróra. Az átváltásnál keletkezett-e árfolyam-különbözet? Ha igen, hol kell elszámolni? Van-e eltérés az elszámolásban, ha a bank kötelezően váltja át a devizát euróra vagy a társaság kérésére történik az átváltás?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint: "... a devizaszámlára kerülő devizát .... a bekerülés napjára ... vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni." Akkor, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség keletkezésének időpontja, a fizetendő áfa-bizonylata pedig az Áfa-tv. 43. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint a számlát helyettesítő okmány, amely forintban tartalmazza mind az előleg, mind a fizetendő áfa összegét. 2001-ben az Áfa-tv. 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Devizás pénzügyi lízing miatti kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a devizában külfölditől igénybe vett pénzügyi lízing nyomán keletkező kötelezettséget? A kérdés a törlesztés elszámolására is vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértéknek megfelelő kötelezettséget forintban (és a kötelezettségek között devizában is), T 161 – K 448...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Térítés nélküli átadás bizonylata

Kérdés: Kell-e számlát kiállítani, ha a vállalkozás az általa forgalmazott áruval kíván adományként hozzájárulni egy közhasznú szervezet helyiségeinek felújításához?
Részlet a válaszából: […] ...43. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre egyszerűsített számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanbeszerzés áfája

Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...a saját értékesítésének adómértékéhez.Amennyiben a tételes elkülönítés nem alkalmazható, mert nem biztosított, hogy a bejövő számlák tételesen (azaz számlánként) legyenek megbontva az egyes adóköteles-adómentes projektekre nézve, úgy valóban nem marad más,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítás-átszervezés aktiválható költségei

Kérdés: Az ISO-rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségeit az alapítás-átszervezés költségei között kell elszámolni, és – amennyiben a gazdálkodó úgy döntött – aktiválni lehet. A minősítést végző külső cég által számlázott összegen túlmenően milyen költségek aktiválhatók?
Részlet a válaszából: […] ...szoros kapcsolatban vannak, ezen tevékenység során közvetlenül felmerültek. Egyértelmű, hogy idetartozik a minősítést végző cég által számlázott összeg. A saját tevékenység költségei közül azok, amelyek az új Szt. 51. §-a szerint a közvetlen önköltségbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...megjelenő adóalap is ugyanolyan módon kerül számításra minden település esetén (ugyanazon elv szerint alakul a megoszlási viszonyszám számlálója).Mindazonáltal igaz, hogy az építőipari tevékenység esetén az átlagosnál több problémával jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
486
487
488
512