Ablakcsere műemlék jellegű bérelt ingatlanon

Kérdés: Műemlék jellegű bérelt ingatlan esetében az ablakokat kicserélik, az előírások maximális figyelembevételével. A bérbeadó és a bérlő abban állapodnak meg, hogy 50-50%-ban terheli őket, figyelembe véve, hogy ezen munka igen jelentős megtakarítást eredményez. A bérbevevő az őt terhelő részt költségként vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Ha beruházásként, akkor annak mennyi az értékcsökkenési leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] A műemlék jellegű épületek ablakainak cseréje jellemzően karbantartásnak minősül, különös tekintettel a műemlékjelleg megőrzésének követelményére.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja tartalmazza a felújítás értelmező rendelkezését. (Az ablakcsere nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Lízingelt személygépkocsi kölcsönadása

Kérdés: Operatív lízingelt személygépkocsit haszonkölcsön-szerződéssel a cég kölcsönad 60 hónapon át. A számla gépkocsibérleti díjról szól. Lehet-e ez a megnevezés gépkocsiköltség továbbszámlázása? Továbbszámlázásra kerülnek a használat során felmerülő költségek is, mint például az autópálya-matrica, annak hiánya miatti pótdíj, parkolási, gyorshajtási és egyéb közlekedési bírság, mert a használat ideje alatt a kölcsönvevőt terheli. A kölcsönadó továbbszámlázza a gépjármű bérleti díját, cégautóadót, gépjárműadót, kötelező felelősségbiztosítást, casco díját, eseti egyéb költségeket (pótdíj, bírság, casco önrész, avulás). Mi a megfelelő mód az említett díjak továbbterhelésére?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár a válasz röviden: nem megfelelő megoldás a továbbszámlázás! Menjünk sorjában!Ha kölcsönszerződéssel a lízingelt személygépkocsit a cég kölcsönad, feltételezhetően a lízingbeadó tudtával és írásbeli hozzájárulása mellett, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Biztosítási díj továbbszámlázása

Kérdés: A gépjármű tulajdonosa hogyan számlázhatja tovább a biztosítási díjat az üzembentartónak?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási díjat annak kell költségként elszámolnia, akit a jogszabály a biztosítási díj megfizetésére kötelez (T 563 – K 454).A biztosítási díj nem termék, nem szolgáltatás, így a továbbszámlázás lehetőségét az Áfa-tv. sem teszi lehetővé.Feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Alvállalkozó által számlázott anyagok továbbszámlázása

Kérdés: "A" társaság az önkormányzat területén szennyvíztisztító telep kivitelezését végzi alvállalkozók bevonásával. "B" alvállalkozóval két különálló szerződést kötött. Az egyik szerződés szállítási szerződés, amely alapján "B" társaság szállítja a szennyvíztelep kivitelezéséhez szükséges gépészeti anyagokat, villamos vezérlőket, kábeleket, szivattyúkat, csővezetékeket. A másik szerződés vállalkozási szerződés, amelyben "B" társaság vállalja a szennyvíztelep építési, kivitelezési, gépészeti szakirányú munkáit. A szennyvíztelep létrehozása építésiengedély-köteles, az önkormányzat "A" társaságtól csak fordított adózással kiállított számlát fogad el. "B" vállalkozónak hogyan kell helyesen kiállítania a számlát a vállalkozási szerződés alapján számlázott teljesítésére vonatkozóan, illetve a szállítási szerződés alapján számlázott gépekre, anyagokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mert arra a sajnálatos gyakorlatra utal, amelynek keretében a szolgáltatásnyújtás ellenértékét elemeire megbontják, és külön számlázzák a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges anyagokat, és külön a szolgáltatásnyújtás munkadíját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Alanyi adómentesség iskolai étkeztetés továbbszámlázásakor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola étkezteti a diákokat, és külső konyháról vásárolja az ételt számla ellenében. Az iskola továbbszámlázza a szülőknek 100%-os, 50%-os áron, illetve térítésmentesen. Ha a 6 millió forintot meghaladja a szülők felé kiállított számla értéke, be kell-e jelentkezni az áfa hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. értelmében mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg –, valamint az azokhoz szorosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Gyermekélelmezés számlázása, továbbszámlázása

Kérdés: 2013. 07. 01-től a részvénytársaság által alapított nonprofit társaság (óvoda) alapító okiratában gyermekélelmezés is szerepel. Külsős cég szállítja a gyermekek részére az élelmet. A szállító által számlázott készétel-szolgáltatás, illetve az alapító felé történő kiszámlázás mely főkönyvi számlákon szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] Az alapító felé történő számlázás értelmezhetetlen, hiszen a gyerekek részére az élelmet nem az alapító adja át. A gyermekélelmezés költségeihez való alapítói hozzájárulást – számlázás nélkül – az egyéb bevételek között, mint támogatást, a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az építményadót nem lehettovábbszámlázni.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ának (1)bekezdése alapján az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év elsőnapján az építmény tulajdonosa. Ingatlannak nyílt végű pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Üzemanyag továbbszámlázása

Kérdés: Továbbszámlázhatja-e az üzemanyagot a jövedékitermék-forgalmazási engedéllyel nem rendelkező vállalkozás? A cégcsoporton belül előfordulhat, hogy valamely költség nem azt a céget terheli, amely a számlán szerepel. Ezt a cégek közötti átszámlázással rendezzük. Üzemanyag esetében alkalmazható-e ilyen tételes elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. A kérdező cég nemforgalmazza, értékesíti az üzemanyagot, csupán a nevére szóló számlában lévőüzemanyagot – mivel nem a kérdező cég használta fel – továbbszámlázza az áfafelszámításával a tényleges felhasználó felé. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Közüzemi díjak továbbhárítása

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), – a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, – belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben vállalkozásuk a közüzemi szolgáltatásokat -mint közvetített szolgáltatást – nyújtja a bérbevevőknek. A közüzemiszolgáltatások folyamatosan teljesített szolgáltatásnak minősülnek, melyekvonatkozásában az Áfa-tv. teljesítési időpontként az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Költségek összevont számlázása

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?
Részlet a válaszából: […] A Htv-tv. 52. §-ának 40. pontja szerint a közvetítettszolgáltatás értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és harmadikszeméllyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapjántovábbértékesített szolgáltatás értéke. A közvetített szolgáltatásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
1
2