1048 talált cikk a számlázás kifejezésre

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?

Kérdés: Egy szállítmányozással foglalkozó cég élelmiszer-szállításra, logisztikai szétszórására szerződést kötött vevőjével. A szerződés szerint a szállítandó árut a fuvarozó cég az ország területén több helyszínen felszedi, beszállítja egy központi raktárba, ahol szortírozás után kisebb kamionokba továbbrakva a végső helyszínre továbbszállítja, és átadja a vevő által megjelölt vállalkozásnak. A fenti szolgáltatáshoz a fuvarozó cég alvállalkozó-fuvarozót vesz igénybe, de nem a teljes feladatra, csak résztávolságra, például a központi raktárba történő beszállításra. Tekinthető-e a fenti ügylet alvállalkozói teljesítménynek, ha az adózó alvállalkozói szerződést köt a fuvarozójával, a vevővel kötött szerződésben pedig szerepel, hogy a fuvarozó alvállalkozót vehet igénybe? Milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani?

Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozással foglalkozó kft. fuvarozási tevékenységekor a teljesítés időpontjának a felrakodás vagy a lerakodás időpontja számít? Eddig a lerakodást tekintettük teljesítési időpontnak, 2016-tól megrendelőink egy része a felrakodást szeretné teljesítési időpontnak tekinteni. Helyes ez? A számlázás több esetben két belföldi adóalany között történik devizában. Az árfolyam miatt is lényeges, hogy a le- vagy a felrakodási árfolyamot kell alkalmaznunk.

Kérdés: Ingyenes szolgáltatásnak vagy termékértékesítésnek minősül, ha egy – higiéniai adagolórendszereket és ezekhez töltőanyagokat forgalmazó – cég térítés nélkül kihelyezi az adagolókat megrendelőinek, azzal a feltétellel és céllal, hogy csak az ő töltőanyagait használhatja a megrendelő? Az adagoló nem kerül át a megrendelő tulajdonába. Jobb megoldás-e, ha az adagolókat leszámlázza (listaár mínusz 90%-os kedvezmény), majd a vásárolt töltőanyag függvényében, a kívánt mennyiség elérésekor az adagoló beszerzési árának megfelelő utólagos kedvezményt ad a forgalmazó cég?

Kérdés: A kft.-ben három ügyvezető van, akik önállóan jegyzik a céget. Közülük az egyiknek egyéni vállalkozása is van, aki szerződéses és számlázási kapcsolatban áll a kft.-vel. Tulajdoni hányada a cégben 16%. Az ő egyéni vállalkozása a kft.-vel kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, és a kft.-nél a kiva 500 milliós bevételi határánál kell-e számolni az ő egyéni vállalkozási bevételével?

Kérdés: Cégünk bontási tevékenység során robbantást végzett, aminek következtében kárt okozott a bontási terület szomszédságában lévő épületben. A kárt alvállalkozónk okozta, így a kár összegét közvetlenül megtérítette a cégnek. A károk helyreállításának idejére elrendelt üzemszünet miatt a feldolgozandó árut át kellett szállítaniuk másik csarnokba, ami miatt többlet-üzemanyagköltség, túlóra-, többletbérmunka- (logisztika) költségük keletkezett. Ezen költségeket a cég áfával növelten számlázta nekünk, amit mi továbbszámláztunk az alvállalkozónknak. Az alvállalkozónk az áfával növelt számlát nem fogadja be, arra való hivatkozással, hogy a kártérítés nem tartozik az áfa hatálya alá. Úgy gondolom, egy átszámlázott szolgáltatást fizetünk meg, és számlázunk tovább, ami már adóköteles gazdasági eseménynek minősül. A számlát helyesbítenénk az "üzemszüneti kár" helyett "kár­eseménnyel kapcsolatos üzemszünet miatt felmerült költségek" továbbszámlázására. Ez esetben is fel kell számítani az áfát?

Kérdés: Ügyfelem repülőjegy-értékesítéssel foglalkozik (veszi és eladja). Az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában továbbértékesített repülőjegyek bekerülési értéke levonható-e adóalap-csökkentő tételként, és ha igen, milyen jogcímen, közvetített szolgáltatásként vagy elábéként...? Szeretnénk, ha válaszuk kitérne arra a problémára, hogy a repülőjegy ez esetben szolgáltatásként vagy áruként kezelendő, illetve hogy az a könyveléstechnikai megoldás lenne-e esetleg a megfelelő, ha a társaság nem is tenné be a nettó árbevételébe azt az összeget, amit egy az egyben tovább kell utaljon az utazásszervező vagy a repülőtársaság felé.

Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?