Szolgáltatási jutalék elszámolása

Kérdés: A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság, a csatlakozást biztosító szerződés alapján – többek között – a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek, jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos korrekciós elemekre, továbbá az áru értékesítését segítő információkat megkapja. A csatlakozást lehetővé tevő társaság a belépő társaság részére, a belépéssel járó előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult, amelynek összege a csoporttagonként a naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. A belépéssel járó előnyökért számlázott szolgáltatási jutalék összege a beszerzett áru bekerülési értékének része, vagy igénybe vett szolgáltatás? Ha a bekerülési érték része, az egyedileg történő hozzárendelés számszerűsítése hogyan történjen, hiszen a komplex szolgáltatásban vannak az értékesítést segítő, értékesítési költségnek minősülő elemek is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...belépő társaság felé, ezen társaság – mint csoporttag – által a naptári évben beszerzett áruk értékének 1 százalékában. A számlázás tehát utólag történik, jellemzően akkor, amikor a beszerzett áru már nincs is a csoportba belépő társaságnál.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bejövő számlán szerepel). Beruházás esetében a térítés nélküli átadás/átvétel is járható út, de célszerű ez esetben is a továbbszámlázás. Természetesen az iskolának kell a beruházást a tárgyi eszközök között aktiválnia. Továbbszámlázás esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti szerződés tartalma

Kérdés: A kft. bérleti szerződés keretében – többek között – idősek otthonának bérbe adja az egyik ingatlanát. A bérbeadásra nem választotta az áfát. A bérbeadónak vannak alkalmazottai, portás, kőműves, lakatos stb. Köthet-e a kft. olyan bérleti szerződést, amelyben a bérleti díj részét képezi az ingatlan őrzése, illetve a bérbe adott ingatlan folyamatos karbantartása, mivel azok a bérbeadáshoz kapcsolódnak? Ez esetben az egyösszegű bérleti díj teljes összege áfamentesen kerül kiszámlázásra. Kérdésem nem vonatkozik a közműszámlákra, mert az természetesen külön számlák alapján nem áfás. (A közműszámlák a bérbeadó nevére jönnek.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ellenértéke külön számlázandó az áfa felszámításával. Ha a kérdés szerinti egyösszegű bérleti díj áfamentesen kerül kiszámlázásra, sérül az Áfa-tv. azon előírása, mely szerint az áfaköteles tevékenységet áfával kell kiszámlázni, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Rezsiköltség továbbszámlázása

Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződést kötött (nem a bérleti szerződés keretében) a kft. nevére érkező közüzemi számlákban szereplő rezsiköltségek továbbszámlázására. A közüzemi szolgáltatók a kft. részére vagy olyan számlát küldenek, amely bérlőnként tartalmazza a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatás vagy termék-előállítás?

Kérdés: A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben a későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük a termékminta előállításához a gyártóeszközöket. Mintát gyártunk, amely alapján eldönthető, hogy sorozatgyártás során hogyan fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti. A felsorolt folyamatokra árajánlatot készítünk. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének a kiszámlázásával zárul. Szerintünk a leírt folyamatok szolgáltatásnak minősülnek. Kérjük állásfoglalásukat!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy a gyártás elindul, akkor viszont a gyártás előtti időszak költségei a gyártott termékek eladási árában térülnek meg, azok kiszámlázására nincs jogalap, legfeljebb a kiszámlázott összeg előlegként kezelendő.A második folyamatnál már mintát is gyártanak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozás vagy közvetített szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk földmérési tevékenységgel foglalkozik. Időnként külső vállalkozókat vesz igénybe a társaságtól megrendelt munkák bizonyos részfeladatainak elvégzésére. Mind a megrendelővel, mind a külső vállalkozókkal írásos szerződés készül. A külső vállalkozók által elvégzett munkákat, a saját cégünk által elvégzett munkákat és egyéb más (például földhivatali) díjakat számlázzuk megrendelőink felé. Alvállalkozói díjként helyes-e a könyvelés a vállalkozói számlák beérkezésekor, vagy ameddig nem történik meg a számlázás, befejezetlen termelésként készletre kell venni? Közvetített szolgáltatásként készletre vesszük a vállalkozói számlát a beérkezéskor, majd az általunk történő számlázáskor vezetjük ki az értékesítés ráfordításaként.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csökkentésével készletre venni (T 231 – K 52), ha a külső vállalkozók számlái az üzleti év utolsó napjáig nem kerülnek továbbszámlázásra.A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését a Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza (lényegében a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Különböző díjak továbbhárítása

Kérdés: Egyik vevőnk nem fizette ki a számlatartozását. Társaságunk felszámolási eljárást kezdeményezett. Ezzel kapcsolatosan felmerült ügyvédi díj, felszámolási illeték és felszámolási közzétételi díj. Ezt követően a vevő megfizette számlatartozását, a késedelmi kamatot, a behajtási költségátalányt, továbbá a felmerült ügyvédi díjat, felszámolási illetéket és felszámolási közzétételi díjat. A felmerült és megfizetett – előbbiek szerinti – költségekről kell-e társaságunknak számlát kiállítania, ha igen, az áfát fel kell-e számítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tartalmazó számlán olyan áfamértéket és összeget kell feltüntetni, mint amilyen a bejövő bizonylatokon volt (ezért kell a tételes számlázás). Ha az ügyvédi munkadíj, a felszámolási illeték, a felszámolási közzétételi díj bizonylatain áfa – jogszerűen –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nélkül a személygépjármű piaci értékén (eladási árán), függetlenül attól, hogy maradványértéket kikötöttek-e vagy sem. A számlázás elsősorban a lízingbe adót terhelő kötelezettség azért, mert a lízingbe adónak a számla mint bizonylat alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 18.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződésből (a megrendelővel kötött szerződésben kell lennie erre vonatkozó rendelkezésnek, utalásnak), valamint eleget kell tenni a számlázási feltételnek is. Ez utóbbi akkor teljesül, ha a számlán a saját (ha van ilyen) és a közvetített szolgáltatás külön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd számlái

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely munkaerő-kölcsönzéssel és diákmunka-szervezéssel foglalkozik. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységét önállóan látja el, alvállalkozó bevonása nélkül. A diákmunka-szervezési tevékenységét azonos tulajdonosi körhöz tartozó iskolaszövetkezet (mint teljesítési segéd) bevonásával végzi. A társaság a megrendelőivel kötött keretmegállapodásban különféle szolgáltatások ellátására vállalkozik (pl. árufeltöltési, raktárosi feladatok ellátására), az ehhez kapcsolódó ÁSZF-ben felhívja a megrendelői figyelmét, hogy az ő teljesítésében az iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd fog részt venni. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző közötti kétoldalú szolgáltatási szerződésben az iskolaszövetkezet arra vállalkozik, hogy a munkaerő-kölcsönző által elvállalt feladatok teljesítésében a saját szövetkezeti tagjaival teljesítési segédként részt vesz. A munkaerő-kölcsönző a megrendelőinek az elvégzett munkaórák alapján számlát állít ki, mely teljesítését követően számol el az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezet részére kifizetett díjakat a munkaerő-kölcsönző vállalkozás közvetített szolgáltatásként elszámolhatja, és adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti az iparűzési adó megállapítása során?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...továbbadása (közvetítése). A szolgáltatás közvetítése tényének a megrendelővel kötött szerződésből is ki kell tűnnie. További számlázási feltétel, hogy a számlán a saját és a közvetített szolgáltatás külön soron szerepeljen, illetve ha csak a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
37
38
39
…
107