Vevőtől átvett EUR-raklap

Kérdés: Társaságunk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Értékesítés esetén az árut EUR-raklapon szállítjuk a vevőnek. Az EUR-raklapot a vevőtől vesszük át oly módon, hogy társaságunk állít ki egy bevételi jóváíró számlát az elhozott raklapokról, és értékesítés esetén azt a vevő részére kiszámlázzuk. Ebben az esetben a jóváíró számlát az árbevételszámla Tartozik oldalán könyveljük, és az év végi készletezést is a bevételi számlával szemben tartjuk nyilván. Helyesen jár el a társaság?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján készletre kellene vennie (T 281, 466 – K 454), feltételezzük, hogy ugyanezen az áron történik a vevő felé az EUR-raklapok számlázása is.A jóváíró számla valójában helyesbítő számla. A helyesbítő számlát viszont csak az után lehet kibocsátani,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Royalty elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdonában van egy szabadalom használati joga (licence), amelyet értékesíteni szeretne úgy, hogy a használati jog vételára egy összegben kerülne számlázásra és kiegyenlítésre, illetve a használati jog vételára egy meghatározott összeg + royalty. Az első esetben a vételár számlázásra kerül, áfával. A második esetben a royaltyt kell számlázni? Számvitelileg hol kell elszámolni? Áfás? A használati jogot az immateriális javak között mutatjuk ki.
Részlet az állásfoglalásából: […] A szabadalom használati jogának értékesítésekor a számlázott eladási árat az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 311 – K 961, 467), a nyilvántartás szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások közé kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címkék:    

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eladási árból történő visszaszámítás a legegyszerűbb önköltségszámítás. Szükség van hozzá a még nem értékesített termék, a kiszámlázásra nem került szolgáltatásnyújtás eladási árára, az előző évi szabályszerűen és kötelezően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Lízingbe vett eszköz megvásárlása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó részlet megfizetése után a lízing főkönyvi számlán a maradványértékkel megegyező összeg maradt egyenlegként. Az eszközt a kft. ügyvezetője vette meg. Milyen bizonylat alapján kell a lízing főkönyvi számla egyenlegét kivezetni nullára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...átvezetése (T 149 – K 142) után, az egyéb ráfordítások közötti elszámolással (T 861 – K 142).A piaci értéken történő számlázás akkor indokolt, ha a lízingelt eszköz (személygépkocsi) maradványértékét annak a piaci értéke jelentősen meghaladja. Ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kimutatnia, feltételezve hogy a bérleti időszak végén az ingatlan piaci értéken számlázásra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 14.

Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerinti fogalommal kezdjük. A kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címke:

Eredeti állapot helyreállítása

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összeg és a 2016. évre elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás, mint az adózás előtti eredmény csökkenése.A 2009. évi számlázás sztornírozása miatt a fizetendő áfa csökken 20%-os mértékben, a beruházáskénti – ugyancsak 2009. évi – elszámolás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címke:

Élelmiszer-szállítás alvállalkozója

Kérdés: Egy szállítmányozással foglalkozó cég élelmiszer-szállításra, logisztikai szétszórására szerződést kötött vevőjével. A szerződés szerint a szállítandó árut a fuvarozó cég az ország területén több helyszínen felszedi, beszállítja egy központi raktárba, ahol szortírozás után kisebb kamionokba továbbrakva a végső helyszínre továbbszállítja, és átadja a vevő által megjelölt vállalkozásnak. A fenti szolgáltatáshoz a fuvarozó cég alvállalkozó-fuvarozót vesz igénybe, de nem a teljes feladatra, csak résztávolságra, például a központi raktárba történő beszállításra. Tekinthető-e a fenti ügylet alvállalkozói teljesítménynek, ha az adózó alvállalkozói szerződést köt a fuvarozójával, a vevővel kötött szerződésben pedig szerepel, hogy a fuvarozó alvállalkozót vehet igénybe? Milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...minősül az alvállalkozói teljesítmény, akkor azt elsődlegesen a vásárolt készletek között kell állományba venni, majd a továbbszámlázáskor a 8. számlaosztályban az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként ráfordításként elszámolni (T 815 – K...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése

Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pluszráfordítás a biztosító által visszaigazolt kártérítés összege, azt rendezni kell. A rendezés legegyszerűbb módja az, ha a továbbszámlázás miatt a bérbeadónál (az önrész és a teljes áfa pénzügyi rendezése után) kimutatott követelést a bérbeadó a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Fuvarozási tevékenység teljesítésének időpontja

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozással foglalkozó kft. fuvarozási tevékenységekor a teljesítés időpontjának a felrakodás vagy a lerakodás időpontja számít? Eddig a lerakodást tekintettük teljesítési időpontnak, 2016-tól megrendelőink egy része a felrakodást szeretné teljesítési időpontnak tekinteni. Helyes ez? A számlázás több esetben két belföldi adóalany között történik devizában. Az árfolyam miatt is lényeges, hogy a le- vagy a felrakodási árfolyamot kell alkalmaznunk.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapcsolódik (a fuvarozó felelőssége is jellemzően ezzel az időponttal szűnik meg), és nem a felrakodáshoz. Devizában történő számlázás esetén is a lerakodás időpontjához kapcsolódó választott devizaárfolyamot kell a forintra történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
38
39
40
…
107