Ingatlanértékesítés fizetési haladékkal

Kérdés: A társaság október 1-jén adásvételi szerződést ír alá ingatlana értékesítésére. A vevőnek a vételárat a szerződés aláírásától számított 60 napon belül kell kiegyenlítenie. Ha ezt nem teszi meg, akkor az eladó elállhat a szerződéstől. Az eladó a teljes vételár megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. A birtokbaadás a vételár megfizetését követő 3 munkanapon belül történik. Mikor kell az eladónak az ingatlant a könyveiből kivezetni? Meddig számolhat el értékcsökkenést? Ha a vevő a vételár egy részét hitelből fedezi, amit a bank közvetlenül az eladónak utal, akkor hogyan kell a vételár bank által utalt részét kezelni, ha nem esik egybe a vételár fennmaradó részének megfizetésével?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felvevője, át kell utalnia.)Ha a vételár teljes összegét megfizették, akkor történhet meg a birtokba adás, az ingatlan ellenértékének számlázása, az ingatlan könyvekből történő kivezetése. Amennyiben az eladó társaság az ingatlant a birtokba adásig használja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetített szolgáltatás az utazásközvetítőnél

Kérdés: Utazásközvetítő vállalkozás szerződést köt személyszállításra. Szállást foglal a szállodában utasai részére, viszont ő utazásközvetítő szolgáltatást számláz az utas felé. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben közvetített szolgáltatásról beszélünk, így csökkenthető az iparűzési adó alapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kizárja, hogy a kérdés szerint igénybe vett szolgáltatások közvetített szolgáltatások legyenek, mert a külön tételben történő továbbszámlázásra nem ad lehetőséget, az utazásszervező általi igénybevételt végső felhasználásnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 11.

Támogatások minősítése

Kérdés: Társaságunk közvetett önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság, amelyet az önkormányzat által elvégzendő közszolgáltatási feladatok ellátására hoztak létre. Az elvégzett közszolgáltatási feladatokat a társaság szolgáltatásként számlázza. Az önkormányzat rendeletben határozza meg a közfeladatok ellátásával járó általános költségek fedezetére biztosított működési támogatások összegét. Ezek a támogatások 2014 júniusától kiegészültek: a választókerületi feladatok ellátásával (anyagjellegű ráfordítások, tárgyieszköz-beszerzések és személyi jellegű ráfordítások finanszírozásával). A támogatás felhasználása tehát széles skálán mozoghat, beleértve akár az utcabútor beszerzését, akár az adott választókerületben végzett parkosítási, zöldterület-gondozási, virágültetési, kátyúzási stb. munkálatokat is (a támogatást nyújtó működési támogatásként adja). Minősíthető-e a fenti támogatás működési támogatásnak, vagy annak jellegéből adódóan a különféle eszközbeszerzésekhez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan kapott támogatást árbevételként kell elszámolni, ebből következően áfás számlát kell kiállítani, áfát kell fizetni? Amennyiben működési támogatás, abban az esetben a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a nonprofit gazdasági társaság olyan vállalkozási tevékenységet végez, amelynek ellenértéke – bár nem piaci értéken, de – számlázásra került. Áfa szempontjából a társaság bevételszerző tevékenységet végez, és így az ehhez kapcsolódó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemanyag a javított gépjárműbe

Kérdés: Az autójavító műhelyben rendszeresen előfordul, hogy üzemanyagot kell vásárolni a javításra kerülő gépjárművekbe. Ezt a költséget hogyan lehet megtéríttetni a jármű tulajdonosával? Jelenleg a számla a műhely nevére szól, és anyagköltségként kerül elszámolásra. A vevő felé kiállított számlában az áfát felszámítják, de a megnevezés nem üzemanyag továbbszámlázása, hanem extra szervizcsomag. Helyesen járnak így el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre nem egyszerű választ adni.Alapvetően a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) rendelkezései között kell a választ alátámasztó előírást találni.A Jöt. ismeri a jövedéki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Visszatartott jutalék elszámolása

Kérdés: A biztosításközvetítést végző társaság a munkatársainak járó jutalék szerződésben meghatározott részét nem fizeti ki az adott hónapban. Így biztosít fedezetet az esetlegesen felmondott biztosítások visszaírása (felmondása) miatt a munkatársak által visszafizetendő jutalékra, mivel a társaságtól a biztosító az ezek után járó, már kifizetett jutalékot visszakéri. Hogyan kell ezt a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megkötése még nem tekinthető véglegesnek. Ha a visszatartás oka megszűnt, a következő hónapra járó közvetítői díjként kerüljön számlázásra a visszatartott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

Visszaküldött hibás termék számlázása

Kérdés: Cégünk összeszerelő tevékenységéhez termékeket vásárol egy kft.-től. A hibás termékeket időközönként visszaküldi szállítólevéllel a kft.-nek. Szabályos-e az az eljárás, ha a visszáru értékéről cégünk állítja ki a számlát, tehát értékesíti a selejtes terméket a szállító cégnek? Erre azért van szükség, mert a kft. jóváíró számla kiállítása esetén nem tudna megfelelni az Áfa-tv. azon követelményeinek, hogy az eredeti beszerzésről kiállított számlára hivatkozzon.
Részlet az állásfoglalásából: […] Sem az Szt., sem az Áfa-tv. nem ismeri a jóváíró számlát. A kft. hivatkozása hamis, arra utal, hogy a kft. az Áfa-tv. előírásait nem ismeri.A kérdező cégnek a hibás termékeket szállítólevéllel kell a jövőben is visszaküldeni (ez fontos az azonosítás szempontjából is), a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Társasház megosztása

Kérdés: "A" kft. a beruházáshoz adta a telket. "B" kft. ráépítés címén elvégezte a beruházást, és még tagi befizetéssel egy magánszemély is van a körben. "A" kft., "B" kft. és a magánszemély meghatározott arányában osztozik a felépült 7 lakásos társasházon. A földhivatal bejegyezte a tulajdoni hányadokat. Hogyan kell könyvelni? Kell-e és ha igen, milyen számlát kell kiállítani a "B" kft.-nek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– rendezhető a tagi befizetés összegének beszámításával is (T 4792 – K 311).Az "A" kft., illetve a magánszemély felé történő számlázáskor azért nem kell az áfát felszámítani, mert az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja alapján mentes az adó alól a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

"Önszámlázás" bevezetése

Kérdés: Társaságunk a közeljövőben tervezi néhány beszállító partnerével szemben az "önszámlázás" bevezetését. Integrált rendszerünkből mi bocsátanánk ki önmagunk felé a különböző szállítóink helyett a számlát. Hogyan kell biztosítanunk a kihagyás, az ismétlés nélküli folyamatos sorszámozást? Milyen kötelezettséget kell még figyelembe vennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy az "önszámlázást" sem az Áfa-tv., sem az Szt. nem ismeri, a számlázásnak ezt a minősítését nem használja.Az Áfa-tv. 160. §-a alapján a számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Üzemeltetési díjak elszámolása

Kérdés: Ha a kft. székhelye egyben az ügyvezető lakóhelye, elszámolhatók-e, és ha igen, milyen arányban az ingatlanhoz kapcsolódó üzemeltetési díjak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...arányban számlázhatja tovább a felé számlázott üzemeltetési díjakat. Ehhez az ügyvezetőnek adóalanyként be kell jelentkeznie és számlázási kötelezettség terheli.Ezek hiányában a kft. által az ügyvezetőnek fizetett összeg az ügyvezető adóköteles...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Utólag kapott számla a bekerülési értékben

Kérdés: Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján a már üzembe helyezett géppel kapcsolatosan, az aktiválást követően a gép eladója ránk terhelte a gép beállításának és a pontosságot javító egyensúlyozás költségét. Ezt rá kell aktiválni a gépre, vagy egyéb ráfordításként számolandó el? Mi minősül ebben az esetben jelentősnek? A gép értékének 2,5%-a már jelentős lehet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező helytelen kiindulási pontot választott azzal, hogy az Szt. 47. §-ának (9) bekezdésére hivatkozott.Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése a számlázott, kivetett összeg és kalkulált érték közötti különbözetnek a bekerülési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
43
44
45
…
107