Kapott csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk a villamosenergia-hálózat tulajdonosaként villamosenergia-elosztást folytat fő tevékenységként. A hálózathoz csatlakozni kívánó rendszerhasználó a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott csatlakozási díj ellenében létesíthet új fogyasztási helyet. A rendszerhasználóval a közcélú hálózat és/vagy a csatlakozóvezeték megtervezésére és kiépítésére szerződést kötünk. Ezt követően készül el a kivitelezési terv. A terv alapján díjbekérő megküldésével a kivitelezést megelőzően kérjük megfizetni a csatlakozási díjat. A műszaki kivitelezés a díj befizetését követően kezdődik meg. A GKM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint: "A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez." Társaságunk e rendelkezésre alapozva a jogosultság megszerzését tekinti teljesítésnek, és nem a csatlakozás műszaki teljesítését. Így a csatlakozási díj jóváírásával megegyező teljesítési dátummal állítjuk ki a számlát, a megfizetett csatlakozási díjat pedig rendkívüli bevételként számoljuk el. A kivitelezés megvalósulásakor megtörténik a műszaki átadás/átvétel, ennek során felmérik a pontos vezetékhosszt, a különbözettel a rendszerhasználóval el kell számolni: ha a rendszerhasználó kevesebbet fizetett, mint a GKM rendelet szerint a ténylegesen elkészült vezetékhossz alapján fizetnie kellett volna, a különbözetet befizeti, ha kevesebbet, a különbözetet visszatérítjük. Pótlólagos befizetés esetén újabb számlát bocsássunk ki, vagy az eredeti számlát helyesbítsük? Ha a csatlakozási díjból visszajár, az eredeti számlát helyesbítjük, de mi legyen a teljesítési időpont?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...díj előre történő megfizetése ahozzá kapcsolódó használat jogát még a megfizetéskor nem biztosítja.A leírtakból következően a számlázási gyakorlatukat nemlehet támogatni, a számviteli elszámolás követelményei teljesülésének hiányanem teszi lehetővé, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címke:

Telefonköltség mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: A telefonköltséget továbbszámlázzuk (a szolgáltató számláját figyelembe véve) bérbevevőinknek, a köztünk érvényben lévő bérbeadási szerződés alapján. Munkavállalóinknak is – részletes híváslistát nyomtatva – be kell fizetniük magánbeszélgetéseik értékét. Ezek közvetített szolgáltatásnak minősülnek? Csökkentik a helyi iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor egyéb bevételként vagy árbevételként kell elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bérleti szerződésébenszabályozzák, mivel az nem a bérbe adott ingatlannal kapcsolatos járulékosköltség.Ha a telefonköltség továbbszámlázásra kerülő összegét aszolgáltató külön számlája (a bérlőnek külön telefonvonala van) vagy részleteshíváslista...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 24.

Eredményen való osztozás

Kérdés: A kft. kizárólag pénznyerő automatákat üzemeltet, tevékenysége tárgyi áfamentes. A pénznyerő automatákat különböző vendéglátó-ipari egységekben helyezi el, egyéni vállalkozóknál. Az egyéni vállalkozó állandó összegű bérleti díjról állított ki számlát, 25 százalékos áfával. A tiszta játékbevétel a kft.-t illeti meg, a bérleti díjat költségként számolja el. A jövőben – szerződés alapján – osztoznak a bevételen, amelyről az egyéni vállalkozó számlát állít ki. Kérdésem, ez a számla áfás vagy áfamentes legyen? Szerintem áfaköteles. Olvastam az 1471. számú kérdésre adott válaszukat. Azóta azonban már hosszú idő eltelt, a törvények is változtak. Ügyfelem ragaszkodik az áfamentes számlázáshoz.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Számviteli Levelek 71. számában szerepel az 1471. számúkérdésre adott válasz. Nemcsak az a probléma, hogy azóta hosszú idő telt el,hanem az is, hogy az a kérdés egészen másról szólt, és ennek megfelelően ajelenlegi kérdésre nem lehet adaptálni az akkori választ.Az Áfa-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 24.
Kapcsolódó címke:

Számlázóprogrammal előállított számla

Kérdés: A 24/1995. PM rendelet 2010. 04. 01-jétől előírja: a számlázóprogramnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető, és eredeti példányként csak egy példányban legyen nyomtatható. Az egyik vevő azt a leporellóra nyomtatott számlát, ami 3 példányban készült, és azt a feliratot tartalmazza: "Készült 3 példányban", nem fogadja be. Igaza van?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a vevőnek igaza van!A PM rendelet előírása alaposan megváltozott. Korábbikövetelmény szerint a számlázóprogramnak biztosítania kellett az összesszámlapéldány sorszámozását, ha az előállítás az egyes számlapéldányok egymásutáni nyomtatásával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tagállamban kiállított számla

Kérdés: Az Áfa-tv. 2010. 01. 01-jétől a 168. § (3) bekezdésével egészült ki. Ezen változással kapcsolatban a következő kérdésem van: uniós országokból árut vásárolunk. A számlát e-mailben küldik el, mi megkérjük, hogy 1 eredeti példányt aláírva postázzanak a címünkre. Nos, ekkor kezdődik a probléma, ugyanis náluk ez nem szokás. Mit tehetünk ilyenkor? E-mailben érkezett számlát befogadhatunk? Más országokban nem szokás a számlát aláírással hitelesíteni? Az uniós partner arra is hivatkozik, hogy amit ő elküld nekünk e-mailben, és mi kinyomtatjuk, ugyanúgy néz ki, mint amit ő kinyomtatna és postázna felénk (és ez így igaz), mivel aláírni ők nem szokták a számlát. Mit tehetünk mi, számlabefogadók? Az APEH elfogadja ezen számlákat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jelentés készítését írva elő.Mindezekből látható, hogy uniós partnerüknek ugyanazokat aszabályokat kell betartani az elektronikus számlázás esetében, amelyeket amagyar Áfa-tv. is előír. A levelében leírt eljárás tehát nem azért nemmegfelelő, mert a számlát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítésárbevételét a szerződés szerinti teljesítés időpontjával (időszakában) kellelszámolni a vevő (az adott esetben a megrendelő) által elfogadott, elismert -áfa nélküli – összegben, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címke:

Közösen használt rendelő költségeinek átterhelése

Kérdés: Betéti társaságként működő ügyfelünk a háziorvosi tevékenysége mellett adóköteles tevékenységet is folytat. Háziorvosi tevékenységének folytatásához ügyfelünk közösen használja rendelőjét egy másik háziorvosi bt.-vel. Az áram- és a távhőszámlákat ügyfelünk egyenlíti ki (az áfa nem vonható le), a betéti díjat a másik bt. rendezi. Amennyiben a jövőben egymás felé átszámlázzák a fenti költségek 50-50 százalékát, helyes-e, ha ügyfelünk az energiaköltséget adómentesen számlázza át? A továbbszámlázott áramköltséget ki kell-e könyvelni az anyagköltségből, hogy az iparűzési adónál a levonható anyagköltség csak az ügyfelünk által ténylegesen használt áramot és távhőt tartalmazza?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapcsolatban az áram-,illetve a távhőszolgáltatóval, valamint a bérbeadóval. Ezen szerződéseklehetőséget biztosítanak-e a továbbszámlázásra?Ha a szerződéses háttér a jogszabályi előírásoknakmegfelelő, akkor ügyfelük a mért mennyiségi adatok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címke:

Bérlet vagy szolgáltatás?

Kérdés: Partnerünktől filteres kávégépet bérelünk. A számlát bérleti díjról állítják ki, amelynek az alapja az adott hónapban elfogyott filter, amelyből a kávé készül. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat? Ha igen, nekünk bérleti díjként vagy anyagköltségként kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli elszámolás alapvetően a gazdasági eseménytalátámasztó szerződésre épül. Az adott esetben is a válasznál abból kellkiindulni, hogy mit tartalmaz a szerződés! A kérdésben leírtakból több megoldáskövetkezhet.Ha a szerződés a kávégép bérbeadásáról szól,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Importkorrekciós tényező

Kérdés: A földgázszámlákon "importkorrekciós tényező" kerül feltüntetésre, amely az áfa hatályán kívüli. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A gázszámlák egy részét továbbszámlázzuk közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben az "importkorrekciós tényező" áfa hatályán kívüliként kerül továbbszámlázásra, vagy a gázdíj áfakulcsával?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt tekintsük át a jogszabályi hátteret. Aföldgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény – 2009. július 1-jétől hatályos -138/A. §-a alapján a közüzemi nagykereskedői engedéllyel rendelkező engedélyesnekengedélyköteles tevékenysége során 2009....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Gépbérletidíj-számlák könyvelése

Kérdés: Gépbérbeadással foglalkozó gazdasági társaság a következő számlákat bocsátja ki. Első számla: teljesítés 2010. 01. 31.; fizetési határidő 2010. 01. 31.; számla kiállítása 2010. 01. 10.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-31. közötti gépbérbeadás. Második számla: teljesítés 2010. 01. 10.; fizetési határidő 2010. 01. 10.; számla kiállítása 2009. 12. 20.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-15. közötti gépbérbe­adás. Kérem bemutatni a számlák helyes számviteli és áfaelszámolását a számlakibocsátó és a számlafogadó oldaláról!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni, a számlában, a számlázástalátámasztó szerződésben nevesítve utalni kell az Áfa-tv. 58. §-ának (1)bekezdésére, amelyből egyértelműen következik, hogy a számlákon feltüntetettteljesítési időpont az ellenérték...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
61
62
63
…
107