Találati lista:
1441. cikk / 4156 Konszolidálás magánszemély tulajdonosok esetében
Kérdés: A magánszemély többségi tulajdonosa az "A" kft.-nek, felesége a kisebbségi tulajdonos. A "B" kft.-nél többségi tulajdonos ugyanezen magánszemély felesége, kisebbségi tulajdonos a magánszemély (férj). Az "A" és "B" kft.-k nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal egymásban. Van-e konszolidálási kötelezettség "A" és "B" társaságok beszámolói kapcsán, ha azok az előírt értékhatárokat meghaladják? A kérdező véleménye szerint nincs, és a kérdésben meg is indokolja véleményét.
1442. cikk / 4156 Bejövő fuvardíj elszámolása anyagköltségként?
Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?
1443. cikk / 4156 Ingóságok besorolása az önkormányzatnál
Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartásában az ingatlanok forgalomképesség szerint vannak besorolva. Az ingóságokat is be kell/lehet forgalomképesség szerint sorolni, vagy csak az ingatlanokat?
1444. cikk / 4156 Beolvadás esetén a jegyzett tőke összege
Kérdés: "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" és "C" társaságnak. "C" társaság beolvad "B" társaságba. "B" társaság jegyzett tőkéje 330 000 E Ft, de saját tőkéje 200 000 E Ft, mert eredménytartaléka -130 000 E Ft. A beolvadó "C" társaság jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 60 000 E Ft, mert eredménytartaléka 57 000 E Ft. A beolvadást követően – úgy gondolom – a létrejövő cég jegyzett tőkéje maximum 260 000 E Ft lehet. Milyen következménye lehet ennek? Hogyan kell elszámolni az "A" tulajdonosnál a befektetések egyesülés miatti változását? A részesedések könyv szerinti értéke "A" tulajdonosnál: "B" társaságé: 360 000 E Ft, "C" társaságé: 9000 E Ft.
1445. cikk / 4156 Külföldi telephely számvitele, adózása
Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
1446. cikk / 4156 Szigorú számadású bizonylat az önkormányzatnál
Kérdés: Pontosan mely nyomtatványok bizonyulnak szigorú számadású bizonylatnak? Mely törvényeket, jogszabályokat kell figyelembe venni, hogy az önkormányzat a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása és selejtezése tekintetében minden elvárásnak megfeleljen?
1447. cikk / 4156 Határidőn belüli fizetések könyvelése
Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?
1448. cikk / 4156 Gimnáziumi diákönkormányzat bevétele
Kérdés: Gimnáziumi diákönkormányzat milyen sajátos bevétellel rendelkezhet (például rendezvényen kínált sütemény értékesítéséből származhat-e bevétele), milyen nyilvántartás vezetésére kötelezett, milyen jogszabály vonatkozik a gazdálkodására?
1449. cikk / 4156 Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
1450. cikk / 4156 Vásárolt személygépkocsi készleten
Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
