Magánszemély javára kötött biztosítás

Kérdés: A cég életbiztosítást kötött a dolgozó javára. A biztosítási díj évente egyszer esedékes. A lejáratkor a dolgozó, halála esetén a megjelölt hozzátartozó a biztosítási szolgáltatás jogosultja. A szerződő fél a cég. Mi a teendő számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának k/1. pontja). Nem kell ezen összeg alapján munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni, mivel nem minősül bérnek a számviteli előírások szerint (Ertsz-tv. 40-41. §).A Tao-tv. 3. számú melléklete B. részének 8. pontja szerint a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 86. számában a 1761. kérdésre adott válaszhoz, hogyan értelmezendő az Szt. 45. §-a (2) bekezdésének azon rendelkezése, miszerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti elszámolásakor kell megszüntetni, ha a társaság az eszköznél maradványértéket is megállapít?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy maradványérték megállapítása esetén is az általános előírások, az 1761. kérdésre adott válaszban foglaltak szerint kell eljárni, azaz a maradványértéknek is van támogatással arányos része.A választ a következő példával lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...arányosítással is meghatározható. A teljesítési fok alapján az arányosítással történő számbavétel módszerének alkalmazását a számviteli politikában rögzíteni kell.A termék-előállítás, a szolgáltatásnyújtás teljesítési fokát (a készültségi fokot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Képzési költségek adóztatása

Kérdés: A Számviteli Levelek 74. számában az 1533. számú válasz, illetve az AEÉ 2004. évi 1-2. számában megjelent iránymutatás nem azonosan értelmezi a munkáltató által az alkalmazottja részére, a munkáltató nevére szóló számla alapján viselt, a magánszemély iskolai rendszerű képzése költségének személyi jövedelemadóban való kezelését. Kérdés tehát, hogy keletkezik-e ebben az esetben a magánszemélynél adókötelezettség? A társasági adóalap megállapításakor elismert költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja szerint a jövedelem megállapításakor nem kell figyelembe venni a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét (akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 66. számában az 1383. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik.A cég tulajdonát képező személygépkocsival történt a külföldi tanulmányút elszámolása. A kinti úttal kapcsolatos pénznemre szóló üzemanyagszámlákat azon pénznemre vonatkozóan milyen árfolyamon lehet elszámolni? Külföldi számlák a bt. nevére szólnak, cégautóadót a bt. nem fizet, mivel útnyilvántartást vezet és csak egészségügyi célra használja a személygépkocsit, a benzinvásárlást tételesen számlák alapján számolja el.
Részlet a válaszából: […] ...átszámításnál alapul venni.Meg kell jegyezni, a külföldi pénznemben fizetett üzemanyagot, javítási költséget, egyéb kifizetéseket a számviteli elszámolásokban a tényleges teljesítés napján érvényes, a társaság által választott devizaárfolyamon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Visszlízing elszámolása

Kérdés: Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...és a maradványérték függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 94. számában – 2004. 11. 11.): A Számviteli Levelek 88. számában, az 1805. kérdésre adott válaszban azt írják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Társaságunk a saját munkavállalók képzési költségeit az igénybe vett szolgáltatások között, mint oktatási költséget számolja el. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható, az oktatási költségek között elszámolt tanfolyami díjakat az OKÉV engedélyezése után át kell-e könyvelni a szakképzési hozzájárulásra?
Részlet a válaszából: […] ...tanfolyami díjakat szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok közé át kell vezetni (T 564 – K 525).Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 178. számában – 2008.06.26.):Olvasónk szerint a szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
Részlet a válaszából: […] ...közbenső mérleg elkészítésére vonatkozó számviteli előírásokat az Szt. 21. §-a tartalmazza. 2004-től az előírás annyiban változott, hogy a közbenső időszakra, az elkészítésére vonatkozó szövegét pontosították. Eszerint a közbenső mérleget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...ha minden termék, szolgáltatás eladási árát tételesen, a közvetlen önköltség alapján határozzák meg). Ezért az adott üzleti év számviteli politikájának elfogadásakor a számviteli politikában kell rögzíteni – az előző év tényleges adatai figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 77. számában az 1588. és az 1589. kérdésre adott válaszhoz.A kérdésre adandó válasz előtt meg kell jegyezni, a hivatkozott válasz, az Szt. előírása feltételezi, hogy a felek az egymással kötött szerződésben foglaltak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
1
330
331
332
398