4215 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?

Kérdés: A 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szól a kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról, az építtető és kivitelező fogalmakat használja, de nem részletezi a kivitelező által igénybe vett alvállalkozók esetleges kötelezettségeit. A fővállalkozó a kivitelezést általában továbbadja alvállalkozásba. Terheli-e kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség azt az alvállalkozót, amelyik maga is 120 millió forintot meghaladó értékű munkát végez?

Kérdés: Társaságunk közhasznú társaságot hozott létre, egy másik esetben pedig csatlakozott egy már korábban létrehozott kht.-hoz. A kht.-ket bejegyezték. Hogyan kell elszámolni a társaságunk által a kht.-k rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket?

Kérdés: A fenntartásiköltség-számlákból külön könyveljük az anyagköltséget és a munkadíjat. Helyesen járunk-e el? Mi vehető figyelembe ez esetben az iparűzési adónál?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság Németországban fiókteleppel rendelkezik. A társaság belföldön adóköteles gazdasági tevékenységet nem végez, csupán a központi iroda működésével, a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos költségek merülnek fel belföldön forintban. A német telephely bevételi-kiadási bizonylatai csak a tárgyhónapot követően érkeznek Magyarországra. A belföldi számviteli elszámolásban elfogadható-e az a gyakorlat, mely szerint a külföldi fióktelep devizában kiállított bizonylatait az adott devizának a hónap utolsó napján érvényes, a vállalkozás által választott árfolyamán számítjuk át forintra?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.

Kérdés: Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e – mint jövőbeni kötelezettség – céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?

Kérdés: Külkereskedelmi cég reexportált árujának egy részét a külföldi vevő reklamáció miatt visszaküldte. Az így visszaküldött áruról a külföldi vevőnek, vagy a magyar külkereskedelmi cégnek kell-e bizonylatot kiállítania?

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?