Szennyvízközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulás

Kérdés: Szövetkezetünket határozat kötelezte szennyvízközmű-társulati hozzájárulás megfizetésére 2000 áprilisában. Ennek a 2000-ben esedékes részét befizettük és rendkívüli ráfordításként számoltuk el. Elszámolható-e 2001-től is rendkívüli ráfordításként, vagy az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell azt kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeltségi hozzájárulás nem azonos a víz- és csatornahasználati hozzájárulással.Közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásával a Számviteli Levelek 29. számában az 568. kérdésre, illetve a 33. számában a 667. kérdésre adott válaszokban már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Szállítási költség mint bekerülési érték

Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást – raktárból a boltba – és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésekor a raktárba történő beszállításig felmerültek, az eszközhöz egyedileg hozzárendelhetők, elősegítik az összemérés számviteli alapelv érvényesülését, és figyelembe veszik a költség-haszon számviteli alapelv követelményét is.Amennyiben folyamatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...65. §-a (2) bekezdésében felsoroltakon kívül a kültagok vagyoni betétjének összegét is szerepeltetni kell.Az átalakulásra vonatkozó számviteli előírásokat az Szt. 136-144. §-ai tartalmazzák. Ezek közül ki kell emelni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani. Ez utóbbitól – számviteli szempontból – csak akkor lehet eltekinteni, ha a kereskedelmi egységet szigorúan zárt rendszerű elszámoltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Gépjármű-kereskedelemben a járművek készletre vétele

Kérdés: Cégünk használt és új gépjárművek kereskedelmével foglalkozik. A gépjárműveket a beszerzéskor nem vesszük készletre, hanem azonnal elszámoljuk az eladott áruk beszerzési értékeként, mivel legtöbbször 1-2 héten belül sor kerül azok eladására. Azokat a gépjárműveket, amelyeket 30 napon belül nem adunk el, készletre vesszük, csakúgy, mint az év végén meglévőket is. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...kereskedelmi áruk nyilvántartásával, könyvelésével a Számviteli Levelek 13. számában a 254-255. kérdésre adott válaszokban foglalkoztunk. A kérdéshez kapcsolódóan a rövid válaszunk az, hogy nem járnak el helyesen. Nagyon fontos számviteli alapelv a következetesség elve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Elutasított költségszámla módosítása

Kérdés: Az adóhatóság által formai okokra hivatkozással elutasított költségszámla hogyan módosítható a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...aki az eredeti (helyesbítésre szoruló) számlát kiállította. (A helyesbítő számlával szembeni további követelményekről a Számviteli Levelek 13. számában a 246. kérdésre adott válaszban részletesen írtunk.)A kérdéshez kapcsoltan megjegyezzük, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Üzembe helyezés dokumentuma

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell üzembe helyezni a nem állami beruházás keretében létrejött vagy vásárolt tárgyi eszközöket? A 3/1984. (XI. 6.) OT-PM együttes rendeletet – amelynek 6. számú melléklete volt az üzembe helyezési okmány – hatályon kívül helyezték.
Részlet a válaszából: […] ...szereztek be, azoknak külön-külön hogyan határozták meg a bekerülési értéküket, az elhatárolásnál milyen módszert alkalmaztak; a számvitel-politikai döntéshez kapcsolódóan az adott tárgyi eszköz(ök)nél milyen módszert alkalmaznak – eszközönként – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenés egyszeri elszámolása

Kérdés: Van-e lehetőség az értékcsökkenés egyszeri, év végi elszámolására, vagy kötelező azt negyedévente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenés elszámolásának gyakoriságával a Számviteli Levelek 30. számában az 592. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Itt a kérdéshez kapcsolódóan a következőket jegyezzük meg:A rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközöknél, immateriális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...hosszabban idézett kérdésből arra lehet következtetni, hogy a barterügylet számviteli fogalma és a barterügylet gyakorlati alkalmazása lényegesen eltér egymástól.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdéséből következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 52. §-a (2) bekezdésének előírása szerint az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. (Erről írtunk a Számviteli Levelek 20. számában a 397. kérdésre adott válaszban.) Az üzembe helyezés dokumentumának (jegyzőkönyvének) tartalmaznia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
389
390
391
422