371 talált cikk a számviteli politika kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő irodaépületen hőszigetelést, vakolást, ablakcserét hajtott végre, amelyet a társaság aktivált. Ugyanekkor megtörtént a lámpatestek cseréje, a régi típusú függönyök szalagfüggönyre történő cseréje, valamint az ablakfóliázás. Ezeket is aktiválni kell, vagy elszámolható-e költségként? A jövőben az egész központi fűtési rendszert érintő, nagyobb összegű javítás, karbantartás történik egy időben a hőközpontcserével. Ezt költségként vagy felújításként kell elszámolni? A felsorolt tételek nincsenek külön nyilvántartva, az épület értékében szerepelnek.

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.

Kérdés: A régi banknál CHF-alapú hitelünk volt, amit az új bankunk euróhitellel váltott ki, az új bankkal kötött hitelszerződés szerint. Az új bankunk átutalt a régi banknak 81 206,09 eurót, amely megjelent a régi banknál 123 433,26 CHF formájában. Az új bank folyósította hitelt MNB-árfolyamon kell könyvelnem, és így az új hitel könyv szerinti értéke eltér a régi banknál CHF-ben jóváírt értékétől. A különbözet árfolyamnyereség lenne?

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.

Kérdés: Ügyfelünk a tb-nek flopilemezen havonta elszámol a gyógyászati segédeszközök forgalmáról. Ennek alapján a tb kiállít egy összesítő bizonylatot (nettó összeg és áfa feltüntetésével). Ügyfelünk számlát nem állít ki a tb nevére, a könyvelés ezen bizonylat alapján rögzíti a bevételt. A tb által kiállított bizonylat elegendő-e a fenti esemény bizonylatolására? Be kell-e a tb-től kapott összeget állítani az áfa-bevallásba, mint kapott támogatást?

Kérdés: Társaságunk autóipari beszállító cég. Az elkövetkező időszakban visszaesik a termelés, emiatt a termelésben részt vevő 4 nagy értékű gépünket 2009-ben le fogjuk állítani, kivesszük a termelésből. Ha a szóban forgó gépek nem termelnek, megtehetjük-e, hogy szüneteltetjük a lineáris értékcsökkenés elszámolását? Mi lenne, ha teljesítményarányos elszámolást alkalmaznánk? Erre átállhatunk 2009. január 1-jétől?

Kérdés: A 2362. számú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem. Mikrovállalkozásunknak nincs leltárkészlete, a vásárolt anyagokat egyből felhasználjuk. Ebben az esetben is szükséges leltározási szabályzatot készíteni? Vagy elegendő, ha a számviteli politikában utalunk arra, hogy nincs leltárkészlet? (Részletes tárgyieszköz-nyilvántartás van.)

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?