Étkezési hozzájárulás meleg étel házhoz szállítása esetén

Kérdés: Társaságunk – az arra igényt tartó dolgozók részére – meleg ebéddel szolgál, amit a meleg ételt házhoz szállító társaságtól szerzünk be, ez a társaság szállítja telephelyünkre. Az ételt a dolgozók a társaság étkezőjében fogyasztják el. A melegétel-szolgáltatásról hetenként számlát kap a társaság. Ez az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. pontja alapján 6000 Ft-ig adómentes természetbeni juttatásnak minősül? Mi a helyzet akkor, ha az ételt dolgozóink a szolgáltató éttermében fogyasztják el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8. része azt határozza meg, hogy a természetbeni juttatások közül mi az, illetve milyen összegben, ami adómentesnek minősül. A 8.17. pont szerint a munkáltató által a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszából: […] A munkába járás helyközi utazási bérletének, illetve menetjegyének a munkáltatót terhelő részét az intézmény kétféleképpen számolhatja el.Amennyiben az utazási bérletet, illetve a menetjegyet a munkavállaló a saját nevében vásárolja meg, a munkáltató pedig a bérlet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Magántulajdonú nyaraló bérbeadása

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kft. tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót kiadja a kft.-n keresztül? Esetleg szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Mindenre van lehetőség, a kérdés csak az, megéri-e!Nincsen akadálya annak, hogy a kft. magánszemély tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót a kft.-vel kötött szerződéssel a kft.-nek bérbe adja. A bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat fizet a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:    

Követelés értékesítése (faktorálása)

Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A követelés értékesítését (faktorálását) a Ptk. szerinti engedményezés szabályaival kell megalapozni. (Lásd a Ptk. 328-331. §-ait!)A jogosult követelését (az értékesítést végző, a szolgáltatást nyújtó a vevővel szembeni elfogadott, elismert követelését)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletpolitikai célból adott ajándék

Kérdés: Cégünk akciót tervez, amelynek keretén belül összeállítanánk egy csomagot a cég termékeiből, és egy ilyen csomag megvásárlása esetén 1 db kártyás mobiltelefon-készüléket adnánk ajándékba. Hogyan kell elszámolni számviteli és adózási szempontból az adott telefonokat? Van-e lehetőség olyan formában lebonyolítani az ilyen akciót, hogy szja-t ne kelljen fizetni a rádiótelefonok után?
Részlet a válaszából: […] Ha az akciót üzletpolitikai (reklám-) célból úgy szervezik, hogy a vásárlás lehetősége nyilvános, tehát bárki azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között hozzájuthat a mobiltelefonhoz, akkor a juttatás szja szempontjából adómentes.Ha nem teljesül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a szerint a vállalkozót helyi iparűzésiadó-kötelezettség terheli a székhelye és a telephelye(i) szerinti önkormányzatoknál, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A Htv. a telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülő fenntartási költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. üdülőjében a tárgyévben nem volt üdültetés. Az adóellenőrzés szerint ez esetben az üdülő fenntartási költsége nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és ezzel az összeggel meg kell növelni a társasági adó alapját. Mikor járunk el helyesen, ha költségként számoljuk el az üdülő költségeit, vagy ha társaságiadó-alapot növelő tételként megfizetjük utána a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] Szakszerűtlen a kérdésfeltevés. Természetesen a kft. üdülőjének fenntartásával kapcsolatos költségeket a felmerülés időszakában az 5. számlaosztályban el kell számolni (beleértve az üdülő terv szerinti értékcsökkenési leírását is). (A saját üdülő fenntartásának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:

Munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba – akár több hónapra előre – fizetett munkáltatói hozzájárulást a személyi jellegű egyéb kifizetések terhére mikor számolja el?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulást az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja alapján a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ha ezt a hozzájárulást eseti jelleggel fizetik, akkor a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó: könyvkiadás

Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján az iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Kis értékű szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontja szerint a természetbeni juttatások közül adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott, az Áfa-tv.-ben meghatározott kis értékű ajándék.Az Szja-tv. a kis értékű ajándék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
1
52
53
54
65