Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdés szerinti gazdasági társaság kft.A Gt. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés után üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. törzstőkéjén felüli saját tőke terhére jegyzett tőkét emel. A tőkeemelés megfelel a jogszabályban előírtaknak. A tagnak mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha elidegeníti a már meglévő és a tőkeemelésből kapott üzletrészt is? Tőkeemelésnél mennyi a megszerzett érték, ha a tagnak 1000 egység alapításkori üzletrésze van, amihez vásárol 200 egységnyit névértéken, a névérték 50 százalékáért, a névérték 200 százalékáért, az 1200 egységnyi üzletrészre a tőkeemeléssel 360 egységnyit kap? Ha mind az 1560 egységnyi üzletrészét értékesíti, akkor milyen és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdésből csak a lényeg maradt ki, mennyiért történik az értékesítés?Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése szerint árfolyam­nyereségből származó jövedelem az értékpapír (jelen esetben az üzletrész) átruházása ellenében megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Feltöltőcsomag vásárlása

Kérdés: A telefonköltségek csökkentése érdekében az egyszemélyes kft. úgy dönt, hogy feltöltőkártyás Mobil SIM kártyát vásárol. A Mobil 9000 feltöltőcsomag kiegyenlíthető 9000 Ft, vagy 6250 Ft + 50 multipont megfizetésével. A multipontokat a feltöltőcsomagot forgalmazó hálózatában termékek vásárlásával lehet összegyűjteni. A feltöltés értéke ebben az esetben is 9000 Ft. A kft.-nek nincs személygépkocsija, így a multipontokat csak és kizárólag az ügyvezető tudja biztosítani, akinek van személygépkocsija. Hogyan kell könyvelni, illetve milyen adóvonzata van a feltöltőcsomag vásárlásának, ha a kft. 9000 Ft készpénzt fizet a feltöltésért, illetve 6250 Ft készpénzt + 50 multipontot, amelyet az ügyvezető gyűjt össze?
Részlet a válaszából: […] A kft. szempontjából nyilvánvalóan az az olcsóbb és jobb megoldás, ha a feltöltőcsomagért kevesebbet kell fizetni, azaz 6250 Ft-ot (könyvelése: T 559 – K 381). A multipontoknak megfelelő összeget nem kell könyvelni, a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] Az evából (az utóbbi időben a katából) történő visszatérés szabályaival a Számviteli Levelek több számában foglalkoztunk. Ezek között a kérdésben is hivatkozott 287. számban az 5891. kérdésre adott választ indokolt mérvadónak tekinteni.A kérdés alapján a kérdező cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Üdítő, kávé, ásványvíz reprezentáció?

Kérdés: A cég üdítőt, kávét, ásványvizet vásárolt, amit üzleti tárgyalásokon szolgál fel. Helyesen járok-e el, ha a számlát a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolom el, áfával együtt? Más adó nem terheli?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy helyesen jár el, az üzleti tárgyalásokra vásárolt üdítőt, kávét, ásványvizet a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az áfát is magában foglaló számlázott összegben.A második kérdésre kétféle válasz is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:

Lakásbérlet díjának elszámolása

Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a cég helyesen jár el, amikor a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat, a számla értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: A kft. ügyvezetője elhunyt. Részére jelentős összegű jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot mutat ki a kft. Ezzel mi a teendő? A társaság működik tovább. Jelenleg a kisebbségi tulajdonos, az elhunyt ügyvezető fia vezeti a társaságot. A hagyatéki eljárás folyamatban van.
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezetőjének (feltételezzük, hogy tulajdonosa is volt a kft.-nek) a halála nem változtat azon a tényen, mely szerint a kft. a jóváhagyott osztalékot az ügyvezetővel szembeni kötelezettségként mutatja ki. Az ügyvezetővel szembeni kötelezettség az ügyvezető követelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 5. §-a 13 olyan esetet sorol fel, amelyek bekövetkeztekor – a törvény rendelkezéséből fakadóan – megszűnik a kisadózók tételes adója szerinti adóalanyiság. Ezeknek a többségéről az adóhatóság határozattal értesíti az adózót, mint ahogy ez a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat

Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.
Részlet a válaszából: […] A választ adó megdöbbent a kérdés olvasásakor. Kamatadót a magánszemélyt megillető kamatjövedelem után kell, jellemzően a kifizetőnek levonnia. A vállalkozói bankszámlán jóváírt kamatot sem kamatadó, sem eho nem terheli. Tehát jogszabályellenesen járt el az a bank is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó bizonylatkiállítási kötelezettsége

Kérdés: Az egyéni vállalkozó kiállíthat-e pénztárbevételi, ill. -kiadási bizonylatot? Egy könyvelő szerint az egyéni vállalkozó nem kötelezett pénztári nyilvántartás vezetésére úgy, mint a társas vállalkozások, ezért neki nem kell ilyen bizonylatot kiállítania. Egy üzletet bérbe adok egy egyéni vállalkozónak, amiről kiállítom a számlát, és ráírom, hogy a bérlő a bérleti díjból levonta az szja-előleget. Erről a levonásról nem kapok bizonylatot, ezért azt kértem, hogy adjon a bérlő egy pénztárbevételi bizonylatot, hogy azt ő "visszavette" tőlem. Az ő könyvelője szerint ez nem lehetséges, mert az egyéni vállalkozó nem kötelezett ilyesmire. A mi könyvelőnk viszont ragaszkodna valamilyen bizonylathoz, ami a levonást igazolja.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 10. §-a rendelkezik a nyilvántartási szabályokról, amely szerint nyilvántartást bizonylat alapján kell vezetni, azaz a nyilvántartásba adatot beírni, azt módosítani vagy törölni csak bizonylat alapján lehet. A törvény külön nem írja elő az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
41
42
43
96